A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből
Ez oknál fogva a tanításnak nem arra kell czéloznia, hogjr száraz adathalmazt nyújtson, hanem csak arra, hogy helyes érzéket költsön a földrajz iránt; mert nem egyes ismereteknek állandóan emlékezetben való tartása képezi a földrajzi tanítás czéljátj hanem a Föld szemlélete által ébresztett tartós érdeklődés s azon képesség kifejlesztése, hogy d tántlló áz életbén előtte megjelenő üj képieteket á lelkében már meglevő régiek segítségével kellően megérthesse és újólag további ismeretek után vágyódjék. A földrajzi tanításnak tehát arra kell irányulnia, hogy e tudományt a tanulók által annyira megkedveltesse, mikép bennök az ismeretek után való vágy élénken föllobbanjon. A mely tanárnak sikerült e törekvése, az helyesen fogta föl feladatát s elérte a tanterv keretében elérhető czélt; mert a mely növendékben fel van költve az ismeretek után való vágy, az bármily pályára lépjen, örömmel fog a geographiával foglalkozni s hozzá hütelen többé soha sem lesz. Lehetetlen rövid értekezés keretébe összefoglalni mindazon szabályokat, melyeket a földrajz tanítójának szem előtt kell tartania, ha czélját el akarja érni, s azért csak egy-két főelvre akarok szorítkozni. így a mi a tanítandó anyag kiválasztását illeti, igaz ugyan, hogy annak mennyisége a tantervtől illetőleg óraszámtól függ: de másrészt tisztán a tanár helyes tapintatára van bízva, hogy a tanterv keretén belül csak oly életjelenségéket tegyen megbeszélés tárgyává, melyek az illető vidékre jellemzők s neki sajátos, a többitől eltérő külsőt adnak. A tundra. elválaszt- hatlan Szibériától épen úgy, mint a sós puszták és a beltavakban elenyésző patakok a lefolyás nélküli Közép-Ázsiától; az oázis épen annyira kiegészíti a Szaharáról nyert képet, mint a hogy a kókuszerdők a Csendes oczeán szigeteit jellemzik ; s végül a merész zergevadász épen úgy elválaszthatlan az Alpoktól, mint a csikós s a llanero a pusztától, a beduin s a targi a sivatagtól. Minden földrajzi egyednél annyira föl kell tüntetni az összes hozzá tartozó jellemvonásokat, hogy az eszmetársulás törvényénél fogva egynek szemlélete valamennyinek képét varázsolja elő. Természetes azonban, hogy a közelebb fekvő területeknél több, a távolabbiaknái pedig csak kevesebb jellemző sajátságokat emelünk ki, mert már a hasznosság szempontjából is szükséges, hogy a tanuló jobban ismerje szükebb környékét, mint pl. Polynesia kláris-szigeteit. A tananyag kiválasztásánál nagy hibába esnék azon tanító is, ki megzavarná a földrajz egyes disciplináinak külső harmóniáját. A tanítás alapja a physikai földrajz, de nem csupán a hegy- és vízrajz, hanem épen olyan mértékben a meteoro- s klimatológia, nemkülönben az illető vidéket jellemző állat- s növényvilág. Mindezen részeket egyformán kell kölcsönös hatásukban feltüntetnünk és $$:dig úgy, hogy kellő alapot nyerjünk a társadalmi földrajz tételeinek megbeszélésére. Mert hiszen a földet nemcsak úgy tekintjük mint physikai testet, hanem egyúttal mint az emberiség lakóhelyét s a
