A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről

Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből

seggé fűzze, mert csak akkor lesznek valóban az öntudatnak igaz tulajdonává. Ámde hogy a tanító e czélját elérhesse, nem maradhat mereven egy módszernél, hanem a tanítás egész technikáját kell működésbe hoznia annál is inkább, mert hiszen a jó paedagogia szabályai nem mindig teljesen azonosak a philosophiai következtetések törvényeivel.

III.

A földrajz tanítójának, ha czélját el akarja érni, teljes munkára van szüksége, de a geographia meg is érdemli ezen fáradságot, mert fontosságánál fogva a középiskolai oktatásnak egyik legkiválóbb ága, s méltó arra, hogy a természetet s az emberiséget tárgyaló tudományok közt a legelső rangot foglalja el.

Alig van tárgy, mely oly sokat és oly sokfélét. szemléltetne mint a földrajz. Megyek és völgyek, szárazföldek és tengerek, a legkülönbözőbb állat-, növény- és embercsoportok vonulnak el a tanuló előtt, a képek nagy részét emlékébe is kell befogadnia, leikébe alakokat, neveket, számokat kell bevésnie : s ez által szinte észrevétlenül élesedik a szemlélő- s erősödik az emlékező-tehetsége.

Ámde a földrajz a képzetemhez is fordul s legdúsabbatji táplálja a kíváncsiságot. Távol néptörzseknek, távol országoknak élénk rajza, különösen ha az ottani életjelenségek a mieinktől erősen különböznek, vágyódást, sejtelmet ébresztenek s élénken felköltik a phantasiát. Különben is „a Föld és emberiség eredetének s elmúlásának eszméje, úgymond Frary, a szárazföldek jelenlegi alakulása és elpusztulása által testet ölt s megvalósul szemünk előtt. A csillagászat a térbeli végtelenség költészetét tárja fel előttünk, a geológia és geographia egy másik költészetre oktatnak bennünket, megmutatván, hogyan támad és enyészik el egy világ minden rázkódás vagy vízözön nélkül, csupán a rovarok és vízcsepp folytonos munkája által.“

Az aesthetikai érzéket is gazdagon megtermékenyíti a földrajz, mert valamint a történelem a jellembeli, a költészet, festészet s más művészetek a művészeti szépet állítják lelki szemünk elé, úgy a magas hegység rendíthetetlen nyugalmával és fenségével, a barátságos völgy pezsgő életével és folytonos mozgalmával, a hidegégövi fenyves komor egyhangúságával, a viz- zuhatag mindent eltipró elemi erejével oly nagyszerű természeti képeket adnak, hogy a tanulóban önkénytelenül a természeti szép képzetét költik s a természet iránti fogékonyságot fejlesztik.

Éleszti továbbá a földrajz a gondolkodó tehetséget is. Említettem már, hogy a földrajz nem mozdulatlan képeknek másolása, mert á természet s az emberiség folyvást tevékenységben vannak, s igy a Földnek leírásában, valamint a népek festésében az erőket és okokat folyvást működésben látjuk, s az erők és hatások szoros oksági viszonyban vannak. Nem kényszerít}-^