A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről
Skoff Ferencz: A pécsi forrás- és kútvizekről
— 16 — Ha már most e számadatokat vizsgálván, fenntartjuk szennyeződés mértékéül a salétromsavat és chlort, úgy szembetűnik azonnal, hogy az 1. sz. alatti viz egyszerűen szennyezett talajvíz. A 2. számú, mely 10099 méter mélységből ered, kevésbbé szennyezett s tete'mes vastartalmánál fogva önálló eredetre mutat, de némileg mégis érintkezik a talajvizzel. A 3. számú, vagyis a mai artézi viz, ismét erősen szennyezett s bizonyára a két előzőnek keveréke, ami főleg onnan ered, hogy a kút csöve 100 méter mélységben meg van hasítva azért, hogy az ott eredő tisztább vizet felszínre juttassa. Ha összehasonlítjuk e vizet magasabban fekvő forrásvizeinkkel, kétségtelenül tapasztalhatjuk, hogy az emezekkel nem identikus. Ha végre a hozzá közelfekvő Lakits- és Madarász-féle vizekkel állítjuk párhuzamba, előtűnik azonnal a homogenitás. Teljes hasonlóság a fenti és egyéb helyviszonyokból folyólag természetesen nem létezhetik. A baktériumok számára nézve e viz az I. tábla adatai szerint a második helyen áll, aminek oka a mélységben és ennek révén a be- szürődés nehézségeiben keresendő. Az artézi viz utóbbi elemzése tehát valóban érdekes dolgokat eredményezett, mert kimutatja a téves helybeli felfogást, mely e viz eredetét a város fölött emelkedő északkeleti magaslatok kőzetének medenczéibe helyezvén, azt tiszta forrásvíznek tartja. Kimutatja azt, hogy e viz igen erős connexusban van a város lakott területén beszűrődő szennyes vizekkel. Támogatja és megerősiti eme tényeket az, hogy az évszaki légköri csapadék ingadozása úgy a felhajtó nyomást, mint e víznek — már a vele foglalkozók által is felismert — minőségét erősen befolyásolja. A sikert pedig csak egy tekintetben concedálom ; ez idő szerint a mennyiség tekintetében. Minőségre nézve mérvadó a czél, melyre a viz használtatik. Vegyük figyelembe először a gyáripari 'alkalmazást. Bizonyos az, hogy sok nitrat és chlorid-tartalmánál fogva gőzfejlesztésre való használatnál kevesebb és lazább szerkezetű kazánkövet rak le, mint azok hiányában. De kérdésesnek tartom, vájjon hosszabb idei használatnál, állandó magas hőmérsékletben és vas jelenlétében, nem fognak-e ezen sók de- componálódni és nem állanak-e elő a kazán falain corrosiók ? Ennek megfigyelése, már csak közbiztonsági szempontból is, méltó foglalkozás volna. A siker második kritériuma: e víznek egészségügyi méltatása. Erre nézve utalnom kell a fönnebb jelzett szakvélemények kapcsán elmondott viszonyokra, melyek szerint e viz a szennyezett vizek közé sorolandó. Bizonyítja ezt azon körülmény is, hogy — értesülés szerint — e víznek élvezete diarrhöet idéz elő. Az elsoroltak szerint a pécsi artézi kút vize valamely kőzet sajátos jellegét nem tünteti fel, tehát nem ered önálló érintetlen forrásból; érint-
