A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről
Skoff Ferencz: A pécsi forrás- és kútvizekről
— 17 — kr zik a talajvizekkel és azok által erősen szennyezve van. Ennélfogva nem felel meg a nevéhez fűződő követelményeknek s igy a kút fnratása teljesen sikerültnek nem mondható. * * * Végül futó pillantást vetek a Tettye-forrás vizét érintő tényezőkre, melyek e viz közérdekű viszonyaira nézve fontosak lehetnek. E viz a Mecsek-hegy laza, repedezett, főleg észak-északkeletre dűlő kagylómészkövéből ered, melynek feküjét a hegy zöme felé dűlő tömörebb werfeni rétegek képezik, minélfogva a hegy vize nyugotra lejt és csak véletlen conturbatiók nyitottak számára utat délen a Tettye völgyében. A hegy gerinezén vonuló vízválasztótól északra eső lejtőt a wen- geni réteg bitumenes márgapalája fedi, melyen telepmentes homokkő nyugszik. (1. Böckh I. 1876.) Ezen északi lejtőnek »lámpás“ nevű völgyében kőszéntelepek fordulnak elő, tehát a széndús Has e helyen benyomul a homokkő határáig, esetleg annak közfekveteivel érintkezik. E helyen, szemben a Tettye-forrással, művelés alatt álló tárna van, mely a hegy vizének kis részét levezeti. E viz a megkezdett analysis szerint egy literben tartalmaz 1’580 gr. szilárd anyagot, ebben 0947 gr. kénsav = SO3 mint vassulphat és 0002'96 gr. chlor van jelen. A geológiai térkép szerint ki van ugyan zárva annak lehetősége- hogy e tárna mélyebb behajtása a Tettye vizét egykor alterálja, mégis, tekintve azt, hogy a hegytömb több helyén conturbatiók észlelhetők, a telepmentes homokkő pedig agyagpalás közfekvetekkel bir: kívánatos volna az érintett tárna által eddig feltárt rétegeknek szakszerű megvizs gáltatása oly czélból, hogy végleg megállapittassék, vájjon e tárna jöhet-e érintkezésbe a wengeni réteggel, mely esetben a hegytömb vizének nagy része, a vízválasztó daczára is, itt nyerne kifolyást. Ez pedig a Tettye- forrásra végzetessé válnék, minthogy a tárna csak mintegy 10 méterrel fekszik magasabban a tengerszintől, mint a Tettye forrása. E forrás vizének czélba vett és az uj vízvezeték táplálására foganatosított felhasználása körül, a viz mennyisége tekintetében is aggályok merülhetnek fel. Ismeretes ugyanis, hogy az uj vízmű műszaki berendezésénél számítás alapjául a város vízszükséglete vétetett és kevés figyelemben részesült a viz mennyisége, amit a Tettye szárazabb években szolgáltat. Ebből folyólag a vízmű méretei, különösen annak alsó viszonylagos víztartója, nem áll arányban a nyerhető viz mennyiségével. Miből ismét azon számtanilag is könnyen kimutatható calamitás következik, hogy e víztartóban száraz évek nyárszakában a viz nem fog túlfolyásig emelkedni, hanem a nap szaka szerint emelkedve vagy szállva, stagnálni fog.
