A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről

Skoff Ferencz: A pécsi forrás- és kútvizekről

15 —

ismernünk kell a fúrt artézi kút környezetében megjelenő vizek összetételét, mert csak ily ismeretek szerzése után Ítélhetjük meg azt, vájjon a nyert viz mily formátió jellegét tünteti fel, avagy connexusban van-e a rétegek sajátos csapása folytán a környezet vizeivel. Ily előzmények mellett a chemiai analysis kétségtelenül érdekes dolgokat eredményezhet.

Teljesen sikerültnek pedig csak akkor mondható valamely artézi kút fúrása által elért eredmény, ha a nyert viz a használati czél igényeinek teljesen megfelel.

Hogy az itt megjelölt teltételeket a kérdésben levő artézi viz megítélése czéljából rendelkezésre bocsássam, táblázatba foglalom alább e viznek három utolsó analysisét, és összehasonlító tanulmányozásra csatolom a korábbi években megejtett egyéb helybeli vizek részben hézagos elemzési adatait is, melyek kiegészítve az első táblázat ide vonatkozó adataival, vezérirányul szolgálhatnak az artézi viz megítélésében.

A pécsi artézi kút vizét a fúrás ideje alatt négy ízben vizsgáltam meg.

Először 1890. év október havában, midőn értesülés szerint a fúrólyuk 34 méter, a vizmélység 3044 m., a viz- és talajfelszin-különbség 3‘56 m., a viz hőfoka 13 C° volt. E vizsgálat eredményeit mellőzöm, mert a helyi viszonyokból folyólag e viz szennyezett réti talajvíz volt.

Másodszor 1890. év okt. végén a 74'67 m. mélységből, a földszin fölött 5 m. magasságba szökő 15 C° vizet. Az eredmény a táblán 1. sz. alatt áll.

Harmadszor november hóban 100'99 m. mélységből. 2. sz.

Negyedszer 1891. év junius havában, a fúrás befejezése után 149'72 m. mélységből felszökő 15 C° vizet. 3. sz.

Ezen vizsgálatok és korábbi elemzéseim eredményeit a következő táblázatba foglalom, melybe a négy utolsó forrás és kút úgy van besorozva, amint az artézi kúttól a város belseje felé közlekednek.

III. Tábla.

Folyó szám

A forrás vagy kút megnevezése

Egy liter vízben milligramm

A vizsgálat ideje

1 Szilárd maradék 1

80 C°-nál szárítva

Mészoxyd ; CaO

Magn.-oxyd = MgO

Nalrium-oxyd - = Na

20

Natrium = Na. C

hlorral vegyülve

Szénsav = C02

Kénsav ^ SO3

Salétromsav N2

65

Chlor = Cl.

Kovasav SÍO9

Szervi anyag

Bitumenes anyag

1

A

rtézi kút 74-67 m.

1890

815

210-8

45-5

57-0

32-5

188-8

69-0

132-8

50-2

23-0

5-4

___

‘1

* „ 100-90 „

„

580

155'6

42-4

50-3

19-2

135-0

52-2

70-0

29-7

26-0

—

—

a

„ 14! -72 „

1891

794

205-0

81 0

14-9

32-8

173-7

76’2

119-4

50-7

20-0

5

4

Tettye forrás

1875

429

173-9

13-2

19-3

1 0

194-0

17-0

—

1-9

8-2

—í)

Kniffer „

437

172-9

222

26-4

68

162-6

26-5

—

10-6

9-9

—

—

()

Püspökmalom „

413

180-7

17-0

21-4

2’2

163 9

12-5

—

56

9-7

—

—

7

Petrczsclvcm „

531

1164

94-5

29-5

G'7

163-2

100-5

—

10-4

10-0

—

s

Papnövelde „

530

129-2

61-6

74-9

9-5

172-3

59-2

—

18-3

11-0

—1)

Balokány „

1

763

170-9

6-9

133-8

6-0

201-0

51-5

83

9-3

19-0

76'6in

Lakits-lakt. kút

Í1890

827

181-2

48-0

0

47-9

160-5

700

122-1

75-7

12-0

8-0

—

1 1

Madarász-forrás

1875

971

234-0

85-6

81-6

49-9

190-3

78-2

1491

77-3

25-0--1

2

Közkórház-kút

1886

1318

241-3

59-1

155-7

76-5

172-5

121-9

320-0 118-0

29-0

24-013

Országút 39.SZ. kút

[1888

2225

042-3

1124-3

116-1

116-2

109-4

215-0

657.0| 179.3

43-0

22-4

—