A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről
Skoff Ferencz: A pécsi forrás- és kútvizekről
14 — talaj vizeiben elbontatlan szervi anyagok csak relatív csekély mennyiségben vannak jelen, annak oka a talaj szerkezetében rejlik. Ismeretes , ugyanis, hogy a város legnagyobb része prosus, laza, a geológia által pontusi emeletnek nevezett talajon fekszik ; a prosus közeg pedig a rajta átszürődő gázokat és feloldott szervi anyagokat gyorsan oxydálja, minélfogva a vizbe legtöbb esetben a bomlásnak csak végső termékei jutnak. Hogy a lakott terület talajviszonya meg is változhatik, arról tanúságot tesz a balokányi forrásvíz, melyben a harmadik tábla számadatai' szerint 18 év előtt sok volt a szervi anyag és mérsékelt a chlor, ma sok a salétromsav és sok a chlor. Megváltoztak ugyanis a helyi viszonyok; korábban az organikus anyagok directe érintkeztek e vízzel, ma csak azok bomlástermékei jutnak abba. Tekintve tehát Pécs város lakott területén fakadó forrás- és kút- vizek tetemes salétromsav és chlor tartalmát; tekintve továbbá azt, hogy e helyen sem krétaképletek, sem konyhasótelepek, melyekből a salétromsav, illetve Chlor eredetét vehetné, elő nem fordulnak ; tekintve végre azt is, hogy a háztartási hulladékok korábban századokon át, az ürülékek pedig még ma is a lakott területen bomlanak el és szűrődnek a talajba : bizonyos, hogy a város talaja szennyezve van és még folytonosan szennyeződik. Hogy mennyiben teszik ártalmatlanná ezen állapotot a geológiai és egyéb természeti viszonyok, vagy mennyiben belolyásolják azok a lakósok egészségét és halandóságát, az statisztikai kimutatásokból volna megítélhető * * * Pécs város vizeinek méltatásával párhuzamosan foglalkozni kívánok, a helybeli első artézi kút vizével is. Teszem ezt azért, mert általában érdekesnek tartom e viz ismeretét, továbbá azért is, mert ismerete, e vízre vonatkozó helybeli vélemények rectifikálására, nemkülönben a geológiai helyzet megítélésére, par excellence alkalmas. Az 189°/i. évről kiállított pécsi főgymnasiumi értesítőben dr. Ágh tanár ur ezen artézi kutat geológiai és technikai szempontból ismertetvén, szives volt e vízre vonatkozó elemzéseim eredményeit (egynémely számadatnak — bizonyára sajtóhiba folytán — helytelen alkalmazásával) közölni és értekezése során helyesen megjegyezni, hogy ezen analysisek eredményéből e kút vize fölött Ítéletet nem mondhat, de a fúrás befejezése után megejtendő elemzés érdekes dolgokat eredményezhetne. Mégis a-priori e modern munkálatot teljesen sikerültnek mondja. Midőn valamely artézi kűt fúrásából a geológiai formatiókat feltárás révén megismertük és a tapasztalati tényeket e formatiókból eredő vizek chemiai összetételével támogatni akarjuk, szükséges, hogy általános vonásaiban a különböző formátióknak megfelelő vizeket ismerjük. És hogy a feltárt kőzetek vagy rétegek csapását is megközelítőleg meghatározhassuk,
