A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről

Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése

rőlegesen álló (első) déllőnek képe gl egyenes összeesik ugyanazon déllösík nyomával. Forgassuk le ezen déllőt nyoma körül g0 helyzetbe, s legyen a tengely PoQ.., ennek képe P'Q'.

ao-bo-co-dn és h„ egyenesek képei (3) gt-en az ellipsisképek kis tengelyét képviselik, mig nagy tengelyük E0C,—F0G0—H0Ko-ban valódi nagyságban mutatkozik. E két tengelyből az ellipsisek képeit legajánlatosabb a 21. ábrán látható módon megszerkeszteni, mert az igy nyert pontok egyenlő geogr. hosszúsággal ’bírnak s azért azoknak megfelelő összeköttetése által a délkörök képeit is megnyerjük.

Az északi és déli félgömbön symmetrikusan fekvő párhuzamos körök képei egybevágó ellipsisek s azért az egyiken talált pontok a neki megfelelőn egyszerű másolás által nyerhetők.

Az átmenetpontok megkeresésénél követjük a már említett eljárást. Keressük meg pl. P'B'YQ'X délkör átmenetpontjait. E sík nyoma megkereshető, miután ismerjük a sík egy egyenesét t. i. a föld tengelyét, mely adva van Nt nyoma, képe és leforgatása által s egy B pontját, mely B' képe és mn=y rendezője által van meghatározva. Kössük össze B pontot t tengely D pontjával s keressük ezen BJ) egyenesnek N nyomát BuD'0 leforgatás segélyével. Nt és N pontok összeköttetése adja a sík n« nyomát. A kontúrt adó kör legnagyobb kör lévén, ennek minden déllősíkkal való metszése a gömbnek átmérője s egyúttal a déllősíknak fővonala s azért a gömb középpontján keresztül a sík n« nyomával párhuzamosan haladó egyenes. Ezen egyenes egyúttal az ellipsis nagy tengelye, mert végpontjaiban az ellipsishez (és igy a gömbhöz is) vont érintők reá merőlegesek. A déllőképek tengelyei különben az egyes délköröknek síkjukkal való leforgatása és visszaállításával is kereshetők.

III. Kifejthető felületeken való ábrázolás.

Ezen ábrázolásmódnál a gömböt egyik párhuzamos kör hosszában kúppal burkoljuk és a centrumot mint a centrikus vetítésnél a gömb középpontjában vesszük föl. A burkoló kúp tengelye a föld tengelyével esik össze s azért az egyes déllősíkok a kúp csúcsán mennek át és igy a kúpot alkotókban metszik. Ezen alkotók lesznek a déllőknek a centrum segélyével a kúpra vetített képei (20. ábra).

A pái’huzamos köröket vetítő kúpoknak a burkoló kúppal közös tengelyük van s igy ezeknek metszései — azaz a párkörök képei — a kúpok vezetővonalával párhuzamos körök. Az aequatort vetítő kúp egy síkba megy át, mely a föld tengelyére merőleges.

Ha a kúpot egy alkotó hosszában fölmetszve kifejtjük s egy síkba terítjük (17. ábra), akkor a délkörök képei a háló középpontjába futó -s egyenlő szögeket képező egyenesek, a párkörök képei concentrikus