A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről
Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése
— 30 — körök, melyeknek sugarai a 20. ábrából SB', SE'.... darabokban le- mérhetők. Az egyenlítő hosszában burkoló kúp hengerbe megy át és ezen esetben a középpontban fölvett centrumból vetített déllösíkok a hengert két alkotóban metszik, míg a párköröket vetítő kúpok (18. ábra) azt az aequatorral párhuzamos körökben találják. Kifejtés után a délkörök és párkörök képei egymásra merőleges egyenesrendszereket képeznek (19. ábra). Az aequator képe az aequator kör kerületével egyenlő hosszú egyenes, melyre merőlegesen rajzoltattak az egymástól egyenlő (30-30) távolra fekvő déllők, mig a párkörök képeinek az aequatortól vak> távolságai (18. ábrán) A'B'—A'E'—A'F' darabokban lemérhetők. Az ábrák megtekintéséből látható, hogy a burkoló kúp (henger) érintésgörbéjének környékén van legcsekélyebb eltérés az eredeti és a kép között, míg ellenben a képek annál inkább eltorzulnak, mentői távolabb vannak a burkoló klip érintésgörbéjétől. Épen azért ezen ábrázolási mód nem alkalmas a gömb nagyobb részének előállítására, hanem csak bizonyos földöv fölvételére, mikor is az előállítandó fóldőv közepén fekvő párkört vesszük a burkoló kúp érintésgörbéjének. Mindezekből látható, hogy a hengeren való ábrázolás az egyenlítő környékének, a kúpon való ábrázolás pedig a sarkokhoz közel eső földrészeknek föltüntetésére alkalmasabb. Kiss JózseL
