A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről
Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése
kört rajzolunk, úgy ez lesz a gömb kontúrvonala, melyet az összes párkörök és délkörök képei érintenek. Ezen érintési pontok mint a kontúr és az egyes pár- és délkörök képének közös pontjai nem lehetnek másutt mint a hol a kontúrt adó gömbkör az egyes pár- és illetőleg délköröket metszi. Ezen pontok megkeresése annál fontosabb, mert ezekben megy át minden görbe a láthatóból a láthatatlanba. Két gömbkör metszéspontjai csak azon egyenesben lehetnek, a hol síkjaik egymást metszik és így föladatunk oda irányul: megkeresni a kontúrt adó gömbkör <p síkjának minden egyes pár- és délkör síkjával való metszésvonalát. (f sík párhuzamos lévén a képsíkhoz, ennek minden más síkkal való metszése az utóbbinak fővonala s igy nyomával párhuzamos. Ismervén a metszésvonal irányát, elég lesz annak meghatározására egy pontját megkeresni. A déli szélesség 30°-án áthaladó párhuzamos kör s a kontúrt adó kisebb gömbkor síkjai d első déllőt az »a« és »v« egyenesekben metszik, melyek a leforgatásban au és v0-ban látszanak. Ezen egyenesek úgy tekinthetők mint említett síkoknak d síkon lévő nyomai, Fo metszéspontjuk pedig a keresett metszésvonalnak ugyancsak d sí* kon lévő nyoma. Ezen nyomnak F' képén megy keresztül a síkok m<r metszésvonala párhuzamosan a párkor síkjának nyomával, mely egyszersmind a kontúrvonalon az átmeneti pontokat adja. Épen így keressük meg a délkörök érintéspontjait. Egyik déllösík az aequatort y0 egyenesben, ugyanazt x0 egyenesben metszi; (x0 egyenesnek e'—töl való távolsága egyenlő au-nak d'-től vett távolával) ezek lesznek említett síkoknak az aequator síkján lévő nyomai, U» metszéspontjuk a keresett metszésvonalnak e-n lévő nyoma, s ennek U' képén megy át a metszésegyenes o' képe, mely a kontúron az érintéspontokat adja. Horizontálprojectió. A képsík a gömböt oly tetszőleges A pontban érinti, mely pont sem az aequatorban, sem pedig a pólusban nem fekszik ; a centrum az érintésponton átmenő átmérő meghosszabbításán vétetik föl; Ct centrálpont pedig összeesik A'-el (12 ábra). A föld tengelyén és a centrumon átmenő síknak, mely a képsíkra merőleges, nyoma n«. Ezen sík a gömböt az elsőnek felvett déllőben metszi, melynek képe n«-val esik össze. Az első déllőnek n« nyoma körül való leforgatása d0, a centrumé C0, a föld tengelyéé PoQo. A sarkok képei P' és Q'. ao—b0—co—fo egyenesek nyomain mennek át a párkörök síkjainak nyomai (4), melyek n«-ra merőlegesek. Ily módon van megkeresve rajzunkon az aequator síkjának np nyoma, mely c egyenes Ne nyomán megy keresztül.
