A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről
Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése
— 33 — Co le egyenes (Ie pont a 11. ábra közepére esik) a párkörök iránysíkjának d-vel való metszését képviseli s azért le nyomán megy át az iránysík i'ß nyoma, a közös irányvonal. Forgassuk le az egyes párköröket s szerkesszük ebből a képeket pontonként. Az aequator leforgatása g0, a centrumé Cj". — A leforgatott kör egyik osztáspontja H0, képe H', érintője az esésvonal, egy más Go pont képe G', érintője t'. Az egyes párhuzamos körök egyenlő geogr. hosszúságú pontjainak összeköttetése által a délkörök képeit nyerjük. A déllősíkok nyomait megkapjuk, ha két egyenesük nyomát összekötjük. A déllősíkok átmennek a tengelyen s így nyomuk ennek Nt nyomán megy keresztül. Egy másik egyenesnek azt vesszük föl, a hol az egyes déllősíkok az aequatort metszik. Legyen egy ilyen metszésvonal az aequator go leforgatásán mo, nyoma Nm. Nm és Nt pontok összeköttetése adja a déllősík ny nyomát. Azon esetre, ha ezen egyenes Nm nyoma a tábla síkjából kiesik, akkor a 14. ábrában látható módon járhatunk el. Itt ugyanis a sík Ntlt tengely és az NJe hordozója által adott B' pont által van meghatározva. 1!' ponton keresztül t' egyenessel párhuzamosan haladó h' egyenes iránypontja lt-vel összeesik, mig Nu nyoma azon föltételből, hogy »h« és »e« egymást B-ben metszik, megkereshető. Nu és Nt összeköttetése adja a sík n« nyomát, míg i« átmegy It-én. A centrumból burkoló kúpnak d síkba eső alkotói a leforgatásban C0S" és CjY', a kúp alapja pedig a CiS"nCiY' sugárral rajzolt kör. mely a kontúrt képezi. A kép d'-re nézve symmetrikus, mit itt is egyszerüsitésekre használhatunk. A párkörök átmenetpontjainak megkeresésére ugyanazon eljárást követjük, mint a meridiánprojectiőnál. A délkörök átmenetpontjainak meghatározására megkeressük a kontúrt adó gömbkör <p síkjának egy 7 déllősíkkal való metszését. <p párhuzamos a képsíkkal s azért rup i,p fővonalai a végtelenben vannak. Ilyen síkok tudvalevőleg gy bennük fekvő s hordozójuk által adott pont által teljesen meg vannak határozva. Vegyük ezen pontnak azt, a hol t tengely <f> síkot átdöfi. Ezen átdöfési pont megkeresésére a »t« egyenesen átteszünk egy segédsíkot (pl. az első déllösíkot) s ennek ff-vel való metszését keressük, mely a leforgatásban a0'-ban látszik ; a hol ezen metszésvonal tu-al találkozik, ott van Zo átdöfési pont, melynek képe X'. — Z' pont benne van <f> síkban s minden déllősíkban, ez tehát mindezen síkoknak s így a metszésvonaloknak is közös pontja. A metszésvonalok fővonalok s azért képeik a X' ponton keresztül a nyomokkal párhuzamosan haladó egyenesek. Vonjunk tehát Z'-en keresztül ny-val párhuzamos egyenest, akkor ez a kontúrvonalat az átmenetpontokban metszi. 5
