A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről
Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése
— 31 — Rajzunkon azonban a többi pontra vonatkozó szerkesztések a rajz áttekinthetőbbé tétele czéljából el vannak hagyva. Az első délkörön lévő L és D pontok képei — miután ezen pontok az n<* körül leforgatott első déllő vei együtt L0 —I)0 helyzetben láthatók — CuLo és CoDo segélyével L' és D'-ben találtattak. E pontokban az érintők párhuzamosak a sík n^ nyomával. A 90 geogr. fok hosszúsággal bíró pontok (M és V) érintői az esés- vonalok. L'D' egyenes az ellipsiskép tengelye, mert a végpontjaiban vont érintők reá merőlegesek. Ezen ismeretes kis tengelyből s a kerülők egy pontjából a másik tengely is megkereshető. Tudjuk, hogy a kerülők afiin rokonságban van a kis és a nagy tengelyre mint átmérőkre rajzolt körökkel, az affinitás tengelye a kis és a nagy tengely s az at- íinitás sugarai merőlegesek az affin, tengelyre. Legyen (21 ábra) AB az ellipsis kis tengelye s D annak egy pontja, melynek homolog pontja a körön D'. C' pontnak homolog párja megadja a nagy tengely G végpontját. A fen tárgyalt módon kerestük meg a 60. fokon áthaladó szélességi kör és az aequator egyes pontjainak képét is, mig a déli félgömbön lévő párkörök képei egyszerűen az e' egyenesre vonatkozó symmetria fölhasználásával is megkaphatok. Rajzunkon minden egyes párhuzamos kör az első déllőtől kezdve 12 egyenlő (30°—30") részre osztatott, s így az egyes körökön nyert pontok egyenlő geogr. hosszúsággal bírnak, azért ezeknek megfelelő összeköttetései a délkörök képeit adják, melyek a sarkokon mennek át. A délkörök képei szinte ellipsisek, melyeknek kis tengelye e' egyenessel összeesik, nagy tengelyük pedig az előbb említett módon megkereshető. A délkörök képeit úgy is megkereshetjük, ha azokat síkjaikkal együtt leforgatjuk s a leforgatásból a képet szerkesztjük. E czélból előbb meg kell keresni a déllősík nyomát és irányvonalát. A leforgatott aequatoron lévő b0 átmérő Nb nyomán megy át a déllősík ntf nyoma (4), mely párhuzamos n«-al. b egyenes leforgatott iránysugara Co'-en keresztül bo-al párhuzamosan halad és L> nyomán keresztül megy ij irányvonal. A centrumtól 90’-ra eső meridián párhuzamos a képsíkhoz s azért képe egy kör, melynek középpontja Cx, sugara CXP'. Rajzoljunk végre G» leforgatott centrumból do leforgatott délidhez érintőket, úgy ezek képezik a gömböt a centrumból burkoló kúpnak ezen délidben fekvő alkotóit, melyeknek S' és S" nyomai a burkoló kúp nyomában feküsznek. Ha tehát mi C.L középpontból GXS'' sugárral
