A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről

Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése

Az eddig tárgyaltakhoz — a megoldás általánosítása szempontjából — felvesszük még azon eseteket, mikor a centrum a gömb felületén kívül van. Itt is három esetet különböztetünk meg.

Ha a centrum a föld tengelyének meghosszabbításába esik, akkor előáll az aequat oriálprojectió (a képsík az aequator, vagy egy vele párhuzamos sík),

ha a centrumot az aequator síkjában vesszük föl, előáll a meri- diánprojectió (a képsík a centrumot a középponttal összekötő, egyenesre merőleges meridián, vagy egy vele párhuzamos sík),

s végre ha a centrum tetszőlegesen vétetik, nyerjük a h o r i- zontálproj ectiót (a képsík a centrumban gondolt-szem horizontja, vagy egy vele párhuzamos sík).

Aequa t o r i ál p r oj e ct i ó.

Ezen vetítésnél is — mint a már tárgyalt polárprojectióknál —— a délkörök képei egyenesek, a párkörök képei concentrikus körök. A szerkesztést a 3. ábra teljesen megmagyarázza s különben utalunk a centrikus polárprojectiónál mondottakra.

Meridiánprojectió.

A képsík a gömböt az aequator A pontjában érinti, a centrum az érintési ponton átmenő átmérő meghosszabbításában vétetik föl. A centrálpont összeesik az érintési pont A' képével. Az aequator képe e', az első délköré d' egyenes, melyek egymásra merőlegesek. A dis- tánz = 1). (11. ábra)

Forgassuk le az első délkört n« nyoma körül d0 helyzetbe, akkor a P és Q sarkokat vetítő sugarak C0Po és C0Q0 leforgatásai a sarkok képeit P' és Q'-ben adják.* A leforgatott déllön lévő BjG„—DoLo egyeneseknek nyomain mennek át a párhuzamos körök síkjainak nyomai,

(4), melyek párhuzamosak az aequator síkjának n^ nyomával, mig közös irányvonaluk i-s-ban van. Egy ily párhuzamos kör síkjának nv nyoma ho egyenes Nh nyomán át meg van rajzolva. — Forgassuk le pl. az. északi szélesség 30 fokán áthaladó párkört síkjának nyoma körül g„ helyzetbe; középpontja O'0 (O0Nh= O'0Ni,), a centrum leforgatása G'„, (rajzunkon a 12. ábra közepe alá esik) a kör sugara egyenlő Ool)0. Az első déllőtől kezdve 30—30 fokra beosztott g0 kör egyik osztáspontja Ho, esésvonala e„, ennek nyoma a sík nyomában Ne és képe e'. H' kép a Gjlb collineatió-sugár segélyével megkereshető. A II0 pontban go körhöz vont t0 érintőnek t' képe érinti a képet H'-ben.

Ugyanezen eljárás szerint nyerjük minden pont képét és érintőjét.

* C0 pont a distánz nagysága miatt kiesik a rajzlapból.