A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről
Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése
— 21 Centrikus meridiánprojectió. A képsík a gömböt az aequatorkör A pontjában érinti s cent- rálpont összeesik A'-el. A föld tengelye ezen esetben párhuzamos a képsíkkal s a sarkok képei a végtelenben vannak. A délkörök síkjai átmennek a centrumon s azért az összes délkörök képei egyenesek, melyek a megfelelő déllősíkok nyomába esnek s a tengelylyel párhuzamosak; az aequator képe szinte egyenes, mely a délkörök képeire merőleges. Legyen az aequator képe e' egyenes, (7 ábra) a képsíkra merőlegesen álló délköré pedig — melyet elsőnek veszünk — d'. Az ■aequatorkör síkjának nyoma n« és irányvonala i« összeesnek e'-el, mig az első délkör n^s iß fővonalai d'-ben vannak. Ha az aequatort n« nyoma körül e# helyzetbe forgatjuk, akkor a ■centrum G'0-be jut. e„ kör R0—F0 osztáspontjai az egyes délköröknek is pontjai (3) s igy ezeknek C'„R„—C'0F0 sugarak segélyével e‘-en megkeresett R'—F' képein mennek át a délkörök képei, melyek d'-hez párhuzamosak. A párhuzamos köröket vetitő kúpok közös tengelye párhuzamos lévőn a képsíkhoz, ez valamenynyi kúpot hyperbolában metszi s azért minden párhuzamos körnek képe hyperbola. Forgassuk le az első déllöt n^ nyoma körül d„ helyzetbe és vetítsük a délkör B0—K„ osztáspontjait C4 leforgatott centrum segélyével d'-re, akkor B'—K'—L' stb. már a párhuzamos körök képeinek pontjai lesznek (3). KoL0 egyenes képviseli a 30 geogr. szélességi fokon áthaladó párkor síkjának d síkkal való metszését s azért K' és L' ugyanazon párhuzamos kör képének pontjai. K'L' lesz a hvperbola-kép valós tengelye. K0 L0 = bo egyenes Nb nyomán megy át az említett párkör síkjának ny nyoma (4) párhuzamosan n«-val, mig iy összeesik i« -vak Forgassuk le ezen K^ChLj párkört a most talált ny nyom körül .j„ helyzetbe, ekkor a középpont O-ba jut, (Nb O0 = Ni, 0) és a kör sugara egyenlő 0„Lo. Osszuk be jo kört az első déllön fekvő Uo ponttól kezdve egyenlő (30—30°) részekre és keressük meg ezen osztási pontok képeit, akkor a kör képét (hyperbola) nyerjük. Legyen egy ilyen pont X0, ennek esésvonala X0NZ, képe I0 Nz . Vonjuk C'0Xo collineatio- sugarat, akkor ez az esésvonal L Nz képét X pont X' képében metszi. X' pontban az érintőt úgy kapjuk meg, ha előbb a leforgatásban rajzoljuk azt meg a körhöz X0 pontban s ebből szerkesztjük meg annak képét. Ha ugyanezen módon keressük meg az U„ ponttól 90»-ra eső S0 pont S' képét, akkor azt fogjuk látni, hogy az a végtelenbe esik és igy az ezen pontban vont érintő a hyperbolát a végtelenben ■érinti és azért annak asymptótája. Az S ponttal átellenes F pontra
