A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről
Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése
— 22 — nézve ugyanez áll és igy megnyerjük a másik asymptotát is. K L' valós- tengely, úgy a t és t' végérintők segélyével a képzetes tengely és a gyújtópontok megkereshetők, miáltal a hyperbola tetszésszerinti pontjai szerkeszthetők. A képzetes tengely fele minden párkör képére nézve egyenlő CjC^-al a gömb sugarával. Az ábra e' és d' egyenesekre nézve symmetrikus és igy a szerkesztésben egyszerüsitések is eszközölhetők. Centrikus horizontá/projectió. A képsík a gömböt tetszőleges A pontban érinti és ennek A1 képével esik össze Q centrálpont. Az A ponton átmenő (első) délkör képe d' egyenes, mely ezen déllő nyomával összeesik (8 ábra). Forgassuk le ezen első déllőt d, helyzetbe, mikor is a centrum C0-be, a tengely P0Q0-ba jut. a0—h„—go egyenesek nem mások, mint az egyes párköröknek d déllősíkkal való metszései a leforgatásban(4). So—Y0—Io—K„ pontoknak C0 segélyével d'-en talált S'—Y'—I—'K' képein mennek át az egyes párkörök képei (3). A párköröket vetítő kúpok közös tengelye (PQ) a képsíkhoz képest ferde helyzetet foglalván el, a képsík az egyes kúpokat ellipsis, parabola, vagy hyperbolában metszi s azért a párhuzamos körök képei is ellipsisek, hyperbolák s egy parabola. Az egyenlítő képe e' egyenes, melyet nyerünk, ha az aequator d déllőn lévő E pontjának I'e képét C, segélyével d'-en megkeressük s ezen át e'-et d'-re merőlegesen meghúzzuk. Az aequatortól 10°-ra eső párkörnek d síkkal való metszése YoL0=g^ egyenes, melynek Ng nyomán megy át a párkor síkjának n« nyoma, (4) mig i« irányvonala összeesik e'-el. Y„ és Lo pontok képei Y'- és L'. Y'L' a hyperbola kép valós tengelye. Forgassuk le ezen párkört síkjának nyoma körül o» helyzetbe, mikor is a centrum C'0-be jő. (reC„ - I'eC'o). A kör sugara Y»(),i-ban valódi nagyságában mutatkozik, középpontját pedig megnyerjük, ha NsOa=NgO mérjük d'-en. Osszuk be e kört az első délkörtől kezdve egyenlő (pl. 30° — 30") részekre s legyem egy ilyen pont G„, ennek esésvonala z,., nyoma Nz, képe INz=z'. A C'.G. vetitő-sugárnak z'-el való metszése adja tP-et. Érintőjét nyerjük, ha a G0 pontban a körhöz vont érintőnek képét keressük. Épen igy kerestük II pont 13' képét. Ezen nyert pontokon és P' sarkon mennek át az egyes déllök képei, melyek egyenes vonalok. Hogy a végérintőket nyerhessük, mérjük C'0-tól számítva V-ig az I'eNg darabot és húzzunk V ponton keresztül i«-val párhuzamos egyenest, akkor ez képviseli « sík eltünésvonalát a leforgatásban ős így a körrel való F0—M0 metszéspontjainak képei a végtelenben vannak. F0-ban a kör érintője xo, ennek nyoma Ns. Kössük össze e nyomot F'^ -el, akkor azon érintőt nyerjük, mely a hyperbolát a végtelenben fekvő-
