A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola 1888/9. Tanévi Értesítője

Dr. Katona Lajos: Moliére otthon és a társaságban

— 21 —

Gassendi tanítványának asztala a Richelieu-utczai házban és a kényelmes auteuili mezei-lakban is, a melyek bútorzatáról némi fogalmunk lesz, ha meghalljuk, hogy az imént felhozott hagyatékban az in- -góságok 18,000 livres értékkel szerepelnek. Ezek közt 240 márka súlyú ezüstnemü 6,240 livres-re és a hálószoba díszes ágya 2000 liv- res-re, tehát a mi pénzünk és mai értéke szerint 5000 forintra van becsülve, a mi bátran fejedelmi pompaszeretetre enged következtetni e nagy embernél. Még az ellene intézett gúnyiratok is elismerik bőkezűségét, s a rendelkezésünkre álló okiratokból számadatokkal igazolhatnék emberbaráti érzületét és mindenkor segíteni kész jótékonyságát. Ha mindezek mellett számba vesszük saját személyi és színészi ruhatárának dús voltát s korához mérten elég gazdag könyvtárát, úgy természetesnek fogjuk találni, hogy aránylag igen nagy jövedelme daczára sem halmozhatott össze kincseket. Mindazonáltal elég tisztességes vagyont örökölt utána neje s egyetlen életben maradt leánya. Amaz csakhamar talált is magának az elköltözött után második férjet, a ki külső szépségével hódította meg az első ura lelki nagyságát becsülni nem tudó özvegyet. Utóbb leánya is vásárolt magának szép hozományával egy hétszilvafás (59 éves !) nemest.*)

De hogy ne merüljünk el egészen ez aprócseprő anyagi részletek között, lássuk az eddigiek kiegészítéséül, a nagy vigjátékírő szellemi fejlődésének futó átpillantása kapcsolatában, magatartását századának mellette legnagyobb férfiai és azon társadalom köreivel szemben, a melyet művei oly remekül ábrázolnak.

IV.

Láttuk az imént, hogy vándorszínész korában Moliére megízlelte ez élet minden nyomorát, élvezte pillanatnyi örömeit, szembeszállt veszélyeivel s teremtő agyában és hőn dobogó szivében átérezte annak minden izgalmát. Nem is csoda, ha roncsolt egészséggel, testében az emésztő kór csíráival került ki ez iskolából. De az is igaz, hogy csak itt, e vándorévek alatt szerezhette meg a tapasztalatok ama dús kincsét, a melyből az előbb csak hevenyében odavetett vázlatok nyomán későbbi utánozhatatlan mesterműveit megalkotá. A változatos képek hosszú sora, mely ez évek tartamán folyton élesedő szemei előtt elvonult, kimeríthetetlen bőségben tárta eléje vigjátékainak gondos megfigyelés alapján, részletező szabatossággal kirajzolt jellemeit. Nagyobb városokban**) és kicsiny falvakban, főurak várkastélyaiban, (La Grange

*) Mahrenholtz, Moliére’s Leben u. Werke (Heilbronn, 1881.) 244. 1.

**) 1643 nov. Rouen, decz. Páris; 1644 deczembertől 1645 aug. 13-áig Paris; 1648 junius Fontenay le Comte, előbb április és májusban Nantes; 1649 május Toulouse, decz.-től 1650 februárig Narbonne; 1650 febr. Agen, decz. Angers; 1651 április Páris; 1652 decz.-től 1653 nyaráig Lyon; 1653 nyarán és őszén Pézenas; 1654 január Montpellier, márcz. és nov. Lyon; 1655 febr.-tól ápr. végéig Montpellier; 1655 ápr.-