A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola 1888/9. Tanévi Értesítője

Dr. Katona Lajos: Moliére otthon és a társaságban

19talos hazugsága szerint nővére, valójában pedig leánya. Ezt az asszonyt, a ki a pokol minden kínjait végig szenvedteté szerencsétlen férjével, még ma is védelmezni próbálja olykor-olykor egynémely lo- vagias életrajziró, a nélkül, hogy mentségére annál egyebet fel tudna, hozni, a miben ugyan hibás volt a férj, a mi azonban sohasem adhat jogot a nőnek az Armande-éhoz hasonló bosszuállásra. Mennyire szerethette e nőt férje, ki szerelme tárgyának érdemetlenségét jól látván, őrültséggel vádolja önmagát gyógyíthatlan szenvedélye miatt.*)

S a költő e megrendítő vallomásával szemben, kivált ha azt egyes kortársainak idevágó nyilatkozataival egybevetjük, csakugyan felmerül a kérdés, nem kell-e az előbb említettem ellenmondás magyarázatát a nagy féi’fiu lelki életének oly momentumában keresnünk, a melynek felismerése fájó sebet ütne ugyan illúziókkal elkényeztetett érzésünkön és a melyet, a mig csak lehet, vonakodunk elfogadni, a nélkül azonban, hogy azt kényszerítő bizonyítékok elégséges száma esetében elodázhatnék. Ezúttal röviden csak annyit, hogy ama rendkívül finom és bonyolódott szellemi szervezet ,a melyet lángelmének nevezünk, a tudomány kíméletlen, de csak kötelességét teljesítő bonczkése alatt közel rokonságban állónak bizonyult az őrültség egyes nemeivel. Elég nagy ama kimagasló szellemek száma, a kiknek pályája s részben alkotásai kétségtelenül igazolják az agyvelő életével és betegségeivel foglalkozó tudomány azon tanát, hogy az említett legnemesb szerv alkatától függő képességek enormitását többnyire csak egy hajszál választja el ugyanazok abnorm itását ól; s nem egy szomorú példa mutatja, hogy e hajszálnyi határvonalat, olykor ugyan csak ídőnkint téríti el, de olykor egészen is elsodorja egy-egy fékevesztett szenvedély vihara.**)

Hogy Moliére Párisba való visszatérte óta úgyszólván állandóan s egyre fokozottabb mértékben ama búskomorság martaléka volt, a mely sajátszerüen ép a komikus költők és színészek átka szokott lenni elég gyakran a magánéletben, azt nem egy tanúvallomás, sőt ez időből való magasbfajú vigjátékai is eléggé bizonyítják. Mennyi része volt e kedélybetegsége fejlesztésében egyre súlyosbodó szervi bajának és mennyiben terheli a költő lelkének elkomorulásaért nejét, továbbá irigy rágalmazóit és üldözőit a felelősség: azt az e pontra nézve mégis csak hézagos és ellentmondó adatokból bajos eldönteni.

*) La fameuse comedienne. Ered. kiad. 1688 (állítólag Frankfurt, a. M., valóban Hollandiában); uj kiad. 1870 Bonnassies-től.

**) Cardani, Newton. Pascal, Comte, Schopenhauer; Rousseau. Swift, Lenau,. Hdlty, Byron, Leopardi, Poe Edgar. Musset, Baudelaire, stb. stb. V. ö. Hagen. Ub. die Verwandtschaft des Genies u. Irrsinns, Berlin, 1877. ,J. B. Meyer, üb. Genie u. Talent, in Zsclir. f. Völkerpsych. 1879. Lombroso, Genie u. Irrsinn. Übers, von A. Courth. Leipzig, Ph. Reclam, Univ. Bibl. 2318—2316.

3*