A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről

A pécsi restaurált székesegyház külseje

pedig az első díjat. Neve ismeretessé lett, s a következő évben Mila­nóba hivták az akadémiára tanárnak. Professorsága mellett itt a Szt. Ambrus-templom restaurálásán dolgozott, mig az 1859-iki háború a mun­kának véget vetett. Ekkor a bécsi akadémia tanára lett. Építette a Lazzaristák templomát, a fünfhauseni plébánia templomot, s a gráczi gót ízlésű egyházat. 1862-ben pedig a bécsi Szt. István-dom építőmes­terévé neveztetett ki, s mint ilyen nagy nevet szerzett magának. Be­fejezte a dóm tornyát, felépítette az akadémiai gymnasiumot, terveket készített az urakháza, a parlament és a nagyszerű városház szá­mára stb. Nagy érdemei elismeréséül az angol építő művészek társa­sága, valamint a müncheni és milánói akadémiák is tagjukká válasz­tották. Igv a mint látjuk, az ő múltja teljes biztosítékot nyújtott arra nézve, hogy székesegyházunk nem jut ismét Pollák-féle kezekbe ; sőt az ö megnyerése kiváló szerencse székesegyházunkra, mely mint a restauráló művészet egyik legkiválóbb példánya, gazdagítja monumen­tális épületeink számát. Schmidt első sorban a gót ízlésű építés mestere, s mint ilyen, főképen a bécsi Lazzaristák temploma által maradandóvá tette nevét ; a pécsi székesegyházzal aromán stil- b a n remekelt. A képfaragónak alárendelt szerep jut ugyan a román ízlésű épí­tésben, mégis székesegyházunk önállóan fellépő szoborműveire val <> tekintetből, nem lesz tán helyén kívül, ha itt ezek mesteréről ia megemlékezünk. A művészet alkotásai közös kincse az emberiségnek, de megte­remtésük egyes nemzetek érdeme. Arra a kérdésre: gyarapitottuk-e mi is ezt a közös kincset valamivel, vagyis a mink van, mi alkottuk-e? — fájdalommal kell elismernünk: hogy ha van is valami kévésünk, annak alkotásában is jó mértékben igénybe vettük az idegen nemzetek se­gítségét. Az a lázas tevékenység azonban, melyet nemzetünk e század eleje óta kifejt, minket is közelebb hozott az európai nagy nemzet­családhoz. S ez idő óta, mintha az ég is kegyesebben tekintett volna ránk: mondhatni tömegesen születtek a kiválóbb tehetségek; igy a tu­domány, költés, szónoklat s a politika terén e században a múlthoz képest aránytalanul sok jelessel dicsekedhetünk. Nem sokkal, de két­ségkívül előre haladottabb ponton állunk már a festés és a képfaragás terén is; a legutóbbi évtizedek alatt e két művészeti ág is meglepő lendületet vett. A festés nálunk már mind a festők száma, mind rá­termettségüknél fogva, arra a magaslatra fejlődött, hol előbb a költés állott. Szobrászatunk ugyan, legalább az eddig kész productumokat te­kintve, még jó távolban van ugyan a bevégzett művészet színvonalától: de azért néhány kiváló tehetséget itt is mutathatunk fel; s szép remé­nyekre vagyunk feljogosítva ezen a téren is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom