A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről

A pécsi restaurált székesegyház külseje

Dr. Dulánszky Nándor szül. 1829. október 19-én Esztergomban anyai nagyszüleinél. Atyja .lózsef, gazdatiszt volt a Sándor grófok kö­zeli jószágán, ahonnan később mindig jövedelmezőbb állásra küldetett; igy először lliára Fejérmegyébe, azután Bajnára került. A vendégszerető család baráti köréhez tartozott itt a plébános is, Simor János, a ki ma Magyarország legfőbb egyházi méltóságát viseli, és már akkor kiváló figyelemmel kisérte a tehetséges és törekvő Nándor tanulását. A jó ta­nuló fiút szülei Budára küldték a középiskolába, hol elvégezvén a gym- nasiumi tanfolyamot, az esztergomi papnövendékek közé vétetett föl; felsőbb tanulmányokra pedig a bécsi Pázmaneumba ment. Itt töltött négy évet, s felszentelése, s nehány havi ó-budai káplánkodása után is­mét Bécsben, a Szt. Ágostonról czimzett felsőbb papnevelő intézetben folytatta felsőbb tanulmányait, és itt a theologia doktorává lett. 185(5- tól Budapesten mint belvárosi káplán, később a központi papnevelő intézetben mint tanulmányi felügyelő működik. 18152-ben pedig egye­temi tanár, s tiz év múlva a közoktatásügyi minisztériumban osztály- tanácsos. Ettől fogva rohamosan haladt pályáján. Egy év múlva eszter­gomi kanonokká, másik évre rá választott püspökké és 1875-ben sz.-fejérvári megyés püspökké neveztetett ki. Pécsett 1877. nov. 8-ika óta működik, hol bőkezűsége mellett, kivált a papnövelde kiépítése, s az alapítványi hivatal felállítása által tette emlékét már eddig is mara­dandóvá. Kiváló gonddal ápolja a népnevelést és sokat áldoz pap- és tanitó- nevelő intézeteire s a jogakadémiára. A leánynevelés előmozdítására pedig az egyházmegyében már öt helyen állított a szürke nénék veze­tése alatt leánynevelő intézeteket stb. De valamennyi alkotása közt legje­lentékenyebb a pécsi székesegyház restauratioja. Erre nézve legelőbb is tanulmányútra kelt, hogy saját szemével láthassa a román ízlésű építés monumentális emlékeit, s képet alkothasson magának a feladatról. Csak is így nyert olyan széles látókört és magas nézőpontot, melyből tisz­tán láthatta egyfelől a pécsi dóm eltorzult állapotát, másfelől a helyet, a hol ez az érdekes műemlék a műtörténelemben áll. Egyszóval tájé­kozódott a restauratio szelleme, iránya és mértéke felől. Megtekintő a román-stilü épités ős fészkeit, a Rajna vidékét és Felső- és Közép- Olaszországot. Amott tanulmányozta a hires wormsi és speyeri dómokat, Kölnben a Szt. Gereon- és Apostol-templomokat, mint a román stil legérdekesebb és legtanulságosabb példányműveit, Olaszországban pe­dig a velenczei fényes Markus-templomot, az ős Ravenna legrégibb egyházait, a Szt. Apollináris-templomokat, melyek még az ezredik év előtt épültek, s az ó-keresztőny és román ízlésű monumentális építke­zések örökbecsű emlékei. Tanulmányozván még Milanóban a Szt. Ambrus,- és Rómában a Szt. Kelemen-templomokat, dús tapasztalatokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom