A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről
A pécsi restaurált székesegyház külseje
30 czát dús hajzat és hosszú fürtös szakái köríti. Kár, hogy a művész a távol magasból való hatásra számítva, a jobbik alsó lábszárat itt is aránytalanul rövidre faragta. íme a képszobrok vázlatos ismertetése. A felfogást és az alakok képzésmódját tekintve, ezekre is az áll, a mi Kiss György többi itteni művéről mondható, hogy t. i. a művésznek nem is volt szándékában a román stil sajátságait szem előtt tartani. Az ő talentomát itt is inkább a távolhatásra szánt arányok, s a modern műigények kielé- gitése, mint sem a szoros stilszeriiségre való törekvés vette igénybe. Ő itt is változatos, élettel és erővel telt, nyugodt bibliai, de nem román szellemű szobrokat alkotott. Nagy gonddal és tanulmánynyal alakítja a fejeket, élesen domborítja ki a határozott egyéni vonásokat ; kiváló, egész a kézerek megfigyeléséig menő gondot fordít az anatómiai részletekre, s a ruhák redőzésében sem tűr meg semmi modoros nyugtalanságot, vagy indokolatlanságot. Azonban kisebb-nagyobb mértékben csaknem mind a tizenkét szobron szembetűnő, hogy a meglehetős távolságnak, honnan e szobrok lenéznek, kissé nagyobb jelentőséget tulajdonított, mint tán kívánatos volt volna. A nélkül, hogy egy gypszminta felállításával a távolság hatásáról előbb meggyőződött volna, abban a véleményben volt, hogy minden alaknak az az alsó lábszára, mely a test súlyától menten kissé hátrább áll, a rendesnél rövidebb isi ehet, mert a felső lábszár alulról nézve úgy is rövidebbnek fog látszani. Ez azonban nem egészen így ütött ki, e tagok aránytalansága alulról nézve is észrevehető. Aligha így nem vélekedett a művész a fejek arányszámainál is, mely miatt a vállak keskenysége, s a fejek nagysága első tekintetre feltűnik. De igazságtalanság volna elhallgatni, hogy mindez a (14’20 m.) magas homlokzatra helyezett szobrokon kisebb mértékben tűnik fel, mint a képeken. Ez természetes is, mert a tagok aránya, a szobor távolsága és helyzete szerint igen különbözően szokott hatni ; e mellett mindeniknek állása, tartása és mozdulata világos, határozott és fesztelen. Az épülethez való arányuk pedig (1P20 m. magas a fal, 0 65 a piedestal 2'50 m. egy-egy szobor) a mitől a hatás első sorban függ, igen kedvező. V. Keleti oldal s a tornyok. A román ízlésben épült templomoknak jellemző, és egyik festői része a keleti oldal.') Az épületet itt függélyes lap metszi, melynek szélein szerény falszalag, a födelek szélei alatt pedig egy sor fokozatosan emelkedő ívecske, úgynevezett félköríves fries fut végig. Az egé') Lásd a mellékelt táblát.
