A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1884-5-ik tanévről

37

keblében; bizonyítják pusztadalai (Heidelieder) s hogy magyar volt bensőleg még akkor is, midőn idegenek közt tartózkodott: bizonyítja lángoló érzése, élénk pbantásiája s ama büszkeség, mely egész életét jellemzi.

Most pedig még egyet.

Azt mondja költőnk élet-iróiaak egyike*), hogy „die Niembscb stammen aus Strehlenau in Schlesien, sie sind keine Ungarn, sondern Deutsche“ — hát mi bizony keveset törődünk a „Niembsch-“ek nagy családfájával! De hogy Lenau, a költő Magyarországban született, azt még Born sem vitathatja el tőlünk; méltó és igazságos tehát, hogy mint ilyenről mi sem feledkezzünk meg teljesen, annál is inkább, mert ha nem is számítjuk Lenaut nemzeti irodalmunk tettleges résztvevői közé, bizonyos tekintetben hozzánk is közel áll, sőt a mennyiben költőnknek sajátszerü technikai müfogását még egy Petőfi, Tompa is átvette, kimondhatjuk, hogy Lenau a magyar irodalomra sem maradt minden hatás nélkül.**)

Kosztka György.

*) Stephan Born. Nicolaus Lenau. Basel, 1877.

**) l. Összehasonlító Irodalom-történeti Lapok 2099. 1.: Antiparallele zwischen Lenau und Petőfi.

— Lenau-irodalmunk (a Szinnyei J. Repertóriumában felsoroltakon kivül) : Lenau Miklós élete és müvei, Dr. Sonnenfeld Zsigmond Budapest, Franklin-társulat 1882. — Lenau Miklós életéből. Sonnenfeld Zsigmondtól — Lénámról, Auerbach. Temesvári lapok 1876. 272. sz. — A köd, Karola. Vasárnapi Újság 1880. 584.— a) Távolból, bj Virasztás, c) Tar- vaszhirek. {Lenau után) Kerényi Frigyes Költeményei (Olvosókönyvtár 175. L) — Három lovag, (Lenau románcza) képpel. Emich G. vNagy képes Naptáraw 1867. (ford. Zilahy Imre. „Hazánk s a külföldu 1866. 441. lap)