A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1882-83. tanév végén
— IB — A nevezett fölfedezek óta — és Nordenskjöld előtt — még csak egy férfiú látogatta meg tudományos szempontból Ázsia legéjszakibb részeit, t. i. Middendorf, ki 1842-ben szárazföldi úton a Jenisszej- töl a Pjesináig s onnan a Taimirig ment, azután ez utóbbi folyón leevezvén, 1843. aug. 12-dikén a tengerre ért s részint megerősítette, részint kiegészítette az előbbi fölfedezők tudósításait. Végre áttérünk a szibiriai partvonalnak utolsó szakaszára, t. i. arra, mely a Léna torkolatától a Behring szorosig terjed, E szakasz aránylag sűrűbben volt látogatva mint a Léna és Jenisszej közti rész, minthogy egyes kalandvágyó kozák társaságok mindjárt Kelet-Szibiria meghódítása után több kisebb-nagyobb tengeri expeditiót szerveztek, remélvén, hogy e vidékek benszülötteivel előnyös kereskedelmi érintkezésbe léphetnek. Igaz ugyan, hogy e vállalatokról édes keveset tudunk, valamivel többet rendszerint csak akkor, ha az egyes társaságokban kitört viszályok a hatóságok beavatkozását tették szükségessé, a mennyiben ily esetekben a fölfedezések emléke legalább a szibiriai levéltárakban maradt fen. A kozák fölfedezők közül különösen Szemen Desnev emelendő ki; ez két kis hajóval 1648. jul. 1-sején hagyta el a Kolima torkolatát, azonban a tudósítás, mely utazásáról ránk maradt, oly hiányos, hogy nem lehet útvonaláról teljesen tiszta áttekintést nyernünk. A jelentés először egy nagyobb hegyfokról, a Szvatoi Noszról (Wrangel szerint ez a mai Cap Szelagszkoi) tesz említést, hol az egyik hajó törést szenvedett. Azután az expeditió a nagy Csukotzkoi Noszhoz jutott, a hol a part az Anadir felé fordul. A hegyfokkal szemben két kis sziget van, melyeken csukcsok laknak. Wrangel szerint a Csukotzkoi Nősz a mai Keleti fok a Behring szorosban s igy ezen utóbbit méltán Desnev szorosnak kellene neveznünk. Des név fölfedezése igen fontos, fontosabb mint első pillanatban látszik, mert kimutatta, hogy a szárazföldek nem egy, hanem két nagy szigetet képeznek, vagyis hogy Amerika nem függ össze az Ó-Világgal. Ámde Desnev utazásainak hire csak akkor jutott Európába, miután Behring fölfedezésének eredményei már köztudomásra jöttek s a „Behring-szoros“ elnevezés már általános elterjedést nyert. Desnev folytatta útját az Anadir torkolatáig s onnan részint tengeren, részint szárazon több irányban tett fölfedező kirándulásokat. Tekintve, hogy útjainak czélja nem fölfedezések, hanem inkább kereskedés vala, azért nemis találunk nála rendszeres előnyomulást. „1654- ben Desnev eltűnik a történelem színpadáról és semminemű tudósításunk sincs ezen nevezetes férfi sorsáról, ki hat éven keresztül valóban
