A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1881-82. tanév végén

— 39

Tankönyv. Kriescli János „Természetrajz elemei“. 6. kiadás. Budapest. Nagel. 1876.

7. A számtanból. Hetenkint 3 óra. Szorzási előnyök, rövidített szorzás és osztás, arányok, arányiatok hármasszabályi feladatok megoldása kettőstétel vonalmód és arányiatok által; kamatszámítás 100-tól, 100-ra és 100-ból; Tara sopratara, netto, nettissimo, skontó, rabat, alkusz-, bizomány-biztositási díj és agio számítás kettőstétel, vonalmód és aránylat utján.

Tankönyv: Dr. Császár „Számtana“. II. rész. Budapest. 1875.

8. A mértanirajzból. Hetenkint 3 óra. Az egyenes vonalú síkidomok területének kiszámítása, a kör kerülete és területe, a keríilék területe; vonalok és síkok térbeli és visszonylagos helyzete: testszögletek; a hasáb, gúla, henger, kúp és szabályos testek felületének és köbtartalmuk kiszámítása; a testek hálózata: sik ábrák szabadkézi távlati rajzolása és barna festékkel való árnyékolása.

Tankönyv: Dr. Szabó Adolf „Mértan elemei“ Mocnik. 15. bővítet kiadás után a méterrendszer szerint átdolgozva. 3-ik magyar kiadás. Budapest, Lampel 1873.

9. A szabadkézi rajzból. Hetenkint 2 óra. Díszítések elemei körrajzban magyarázó előrajz szerint.

c) A III.—ik osztályban.

1. A történelemből. Hetenkint 2 óra. Magyarország történelme a mohácsi vésztől 1526—1848, az átalakulás korszakáig, különös tekintettel az évszámok kellő és helyes elösorolására, békekötésekre és jelesebb csatahelyek megismertetésére.

Tankönyv: Horváth Mihály „Magyarok története“ a gymnasi- umok kisebb osztályai számára. II. füzet Budapest 1875.

2. A magyar nyelvből. Hetenkint 4 óra. A teljes nyelvtan (hangtan, alaktan, szóképzéstan, mondattan, helyesirástan) rendszeres áttekintése; a magyar prosodia alapvonásai; a nyelvoktatással kapcsolatosan a görög történelemből Perikies kora, és Nagy Lajos or- száglata.

Tankönyv: Ihász Gábor „Magyar nyelvtana“, 20. kiadás. 1881- Kármán Mór „Olvasó könyvének III. része.

4. A francia nyelvből. Hetenkint 3 óra. A bővített mondatról. A névragozásról. A határozott, határozatlan és részelő névelő használatáról. A jelzői viszonyról. A de ék la használatáról. Az értelmez vényről. Az igeragozás folytatásáról. — (A subjonctif.) Az igeidők képzéséről. Az igék kiegészítéséről. Régime direct, régime indirect. A közép, a