A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1881-82. tanév végén
szenvedő igealakról. A névmásos igeragozásról. Rendhagyók. Személytelen igék. A tárgyas névmásról. A határozói kiegészítésről. A viszonyszókról. Az egyszerű, a képzett, az összetett határozókról. Olvasmányok: Le Petit Chaperon rouge és le Chat botté Peraultól. L’enfant de la Montague, Cavalantól. Me Petit Pierre. Tankönyv : Mint a második osztályban. 5. A földrajzból. Hetenkint 2 óra. Ázsia és Afrika kiterjesztése, körrajza, oro- és hydographiája, lakossága; politikai beosztása; az egyes országok részletes ismertetése. Csillagászati földrajzból az égi testek felosztása, nap, bolygók, hold, üstökösök, a föld kozmikus szempontból. Tankönyv. Hanke, Cherven földrajza III. 6. A természettanból. Hetenkint 4 óra. A testek általános tulajdonai; a testek physikai bel- és külkülömbségei. A meleg hatása a testekre; a hőmérők szerkezete; a testek bevezetési képessége; a testek hö-okozta kiterjedése; a testek halmazállapotának változása és a kötött meleg; a hó'források. A delejes és villanyos alaptünemények és törvények kísérleti ismertetése; dörzsvillamgép, villamtartó, Franklin táblája, süritó' palack; a légköri villamosság; az állandó galván-elemek és azok élettani, erömíítani, fénytani, hó'tani, vegyi és delejező hatásai; Morse- féle távhirlő; Ritchie motorja; Ruhmkorff és Stöhrer villaminditó gépei. Fény visszaverődési tünemények a sik-, gömbidomu vájt- és domboru- tükröknél; fénytörési tünemények a lencséken és a hasábon; szinszorodási tünemények; a szem alkotása; láttani eszközök. Tankönyv: Pisko természettana, alreáltanodák használatára. 7. A számtanból. Hetenkint 3 óra. Olasz gyakorlat; összetett arányok és arányiatok; összetett hármasszabályi feladatok megfejtése, kettőstétel, vonalmód és aránylat által; kamatszámítás napokra, hónapokra és évekre a fentebbi három mód szerint; határidőszámitás; egyszerű és összetett arányos osztás; elegyitési szabály. Tankönyv: dr. Császár „Számtana“ III. rész. Budapest, 1875. 8. A mértani rajzból. Hetenkint 2 óra. A vetítések mint ábrázolási módok; pontok és egyenesek térbeli fekvése; vonalnak laphoz hajlása, vetülete és térbeli hossza; egy pont és egyenesnek különböző feltételek szerinti lefektetése vagy felemelése; a sik meghatározása; síkban fekvő pontok, egyenesek és síkidomoknak a szelde körül a táblára való lefektetése vagy felemelése; a két vetületi lap magyarázata; egyenesek és síkidomok vetületeik; a mértani testeknek vetiileteik. Tankönyv nem volt. 6. Szabadkézi rajzból. Hetenkint 4 óra. Összetett díszítések körrajzban tollrajzi gyakorlatra, előminták után arányosan nagyobbitva és kisebbítve. — 40 —
