Értesítvény a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda 1879-80. tanévéről
12 — sopratara, netto, nettissimo, skontó, rabat, alkusz-, bizoinány- biztosítási díj és agio számítás kettőstétel, vonalmód és aránylat utján. Tankönyv: Dr. Császár „Számtana“ II. rész. Budapest. 1875. 8. A mértanirajzból. Hetenkint 3 óra. Az egyenes vonalú síkidomok területének kiszámítása, a kör kerülete és területe, a kendék területe ; vonalok és síkok térbeli és viszonylagos helyzete ; testszögletek; a hasáb, gúla, henger, kúp és szabályos testek ismertetése ; lapjaik, éleik és csúcsaik összeszámlálása és különböző helyzeteiknek leírása a tájékozási fogalmak segélyével. A kristálytan kiválóbb alakjai; a testek felületének és köbtartalmuknak kiszámítása ; a testek hálózata ; sik ábrák szabadkézi távlati rajzolása és barna festékkel való árnyékolása. Tankönyv: Dr. Szabó Adolf „Mértan elemei“ Mocnik. 15. bővített kiadás után a méterrendszer szerint átdolgozva. 3-ik magyar kiadás. Budapest, Lampel. 1873. 9. A szabadkézi rajzból. Hetenkint 2 óra. Díszítések elemei körrajzban magyarázó előrajz szerint. c) A harmadik osztályban. 1. A történelemből. Hetenkint 2 óra. Magyarország történelme a moliácsi vésztől 1526—1848, az átalakulás korszakáig, különös tekintettől az évszámok kellő és helyes elősorolására, békekötésekre és jelesebb csatahelyek megismertetésére. Tankönyv: Horváth Mihály „Magyarok története“ a gymnasiumok kisebb osztályai számára. II. füzet. Budapest. 1875. 2. A magyar nyelvből. Hetenkint 4 óra. A teljes nyelvtan (hangtan, alaktan, szóképzéstan, mondattan, helyesirástan) rendszeres áttekintése ; a magyar prosodia alapvonásai; a nyelvoktatással kapcsolatosan a görög történelemből Perikies kora, Perikies és Alcibiades plutarchi életrajzainak fonalán. Tankönyv: Ihász Gábor „Magyar nyelvtana“, 18. kiadás. 1876. Kármán Mór „Olvasó könyvének III. része. 3. A német nyelvből. Hetenkint 3 óra. Hang-, alak- és szóképzéstan ; egyszerű, bővített és többszörös mondat; körmondat; iráspontozás; több olvasmány elemzése és fordítása. Tankönyv: Felsmann „Német gramatiká“-ja Lampel. Budapest. 1875. és Felsmann „Német olvasókönyve.“ 4. A franczia nyelvből. Hetenkint 3 óra. A bővített mondatról. — A névragozásról. — A határozott, határozatlan és részlő névelő használatáról. — A jelzői viszonyról. — A de s a használatáról. — Az értelmezvényről. — Az igeragozás folytatásáról. — (A subjonctif.) Az igeidők képzéséről. — Az igék kiegészítéséről. — Régime direct, régime indirect. — A közép, a szenvedő igealakról. —: A névmásos igeragozásról. — Rendhagyók. — Személytelen igék. — A tárgyas névmásról. — A határozói kiegészitésről. — A viszonyszókról. Az egyszerű, a képzett, az összetett határozókról. — Olvasmányok: Le Petit Chaperon rouge és
