Értesítvény a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda 1879-80. tanévéről
— 13 — le Chat botté Perraultól. — L’ enfant de la Montague, Catalantól. — Le petit Pierre. — Tankönyv: Mint a második osztályban. 5. A földrajzból. Hetenkint 2 óra. Ázsia és Afrika kiterjedése, körrajza, oro- és hydrographiája, lakossága.; politikai beosztása; az egyes országok részletes ismertetése. Csillagászati földrajzból az égi testek felosztása, nap, bolygók bold, üstökösök, a föld kozmikus szempontból. Tankönyv: Hauke, Cherven földrajza III. 6. A természettanból. Hetenkint 4 óra. A testek általános tulajdonai; a meleg hatása a testekre; a hőmérők szerkezete; a testek halmaz-állapotának változása és kötött meleg; erőműtani és vegytani hőforrások; a nap és föld mint melegforrások. A delejesség kísérleti ismertetése; delejes sarkok vonzás és taszi- tástörvénye; a föld delej es hatásáról; a dörzsvillámosság alapkisérletei; a villamos megosztás; dörzsvillamgép, villanytartó, Franklin-tábla és leydeni palaczk; a légköri villanyosság. Az érintési villanyosságtanból: az állandó lánczok és azok élettani, erőműtani, fénytani, hőtani, vegyi és delejes hatása; villanydelejek és ezek alkalmazása, a Morse-féle távhirlő és Ritchie-féle villánydelejes motor; indított villany-folyamok előállítása a Ruhmkorff-féle szikrainditóval. A fénysugarak egye- nesvonalu terjedése és sebessége, fény visszaverődési tünemények a sik, a gömb- idomú vájt és domború tükröknél; fénytörési tünemények a lencséken és a hasábon, a szem alkotása; láttani eszközök. Tankönyv: Pisko-Aujeszky „Természettana“ az alreáltanodák használatára. II. kiadás. Budapest. Heckenast. 7. A számtanból.Hetenkint 3 óra. Olasz gyakorlat; összetett arányok és arányiatok; összetett hármasszabályi feladatok megfejtése, kettőstétel, vonalmód és aránylat által; kamat számítás napokra, hónapokra és évekre a fentebbi három mód szerint; határidő számítás; egyszerű és összetett arányos osztás; elegyitési szabály. Tankönyv. Dr. Császár „Számtana“ III. rész. Budapest. 1875. 8. A mértani rajzból. Hetenkint 2 óra. A vetítések mint ábrázolási módok ; pontok és egyenesek térbeli fekvése; vonalnak laphoz hajlású, vetülete és térbeli hossza; egy pont és egyenesnek különböző feltételek szerinti lefektetése vagy felemelése; a sik meghatározása; síkban fekvő pontok, egyenesek és síkidomokban a szelde körül a táblára való lefektetése vagy felemelése; a két vetületi lap magyarázata; egyenesek és síkidomok vetüleíeik; a mértani testeknek ve- tiileteik. Tankönyv: nem volt. 9. Szabadkézi rajzból. Hetenkint4óra. Összetett díszítések körrajzban tollrajzi gyakorlatra, előminták után arányosan nagyobbitva és kissebbitve. d) A negyedik osztályban. 1. A történelemből. Hetenkint 3 óra. Az ókori népek keletkezése és államokká való fejlődése, az egyes országok ókori földirata; a médok, assyrok és
