A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda hatodik Értesítvénye 1862.

A mi anyaföldünk e tekintetben fölötte különböző és változékony. — A földnek némely szerencsésb vidékein emberi emlékezet óta vetnek és aratnak, anélkül, hogy a földtől elvont ásványos anyagok trágyázás által visszapótoltatnának; itt tehát a föld a szükséges ásványos anyagokkal kellő menynyiségben vagyon ellátva. Humbold szerént a mexikói, már évszázadok óta miveit, de még soha sem trágyázott föld kedvező égalji viszonyok alatt két—hatszázszoros aratást jövedelmez. — De a természet nem oly bőkezű mindenütt. Nem tekintvén azt, miszerént az égalji viszonyok a tenyészés- nek legyőzhetlen határvonalakat szabnak, hogy nedves, posványos tájak és kiszáradt, vizet nélkülöző, kopár sivatagok egyiránt terméketlenek, még oly vidékek, sőt nagyobb tartományok is léteznek, melyen a legműveltebb nép él és a föld jövedelmezése oly korlátolt, miszerént az a több millió benlakó élelmezésére csak a leggondosabb mivelés mellett kielégítő. Ilyen vidék és birodalom a többi közt Európa közép és éjszaki táján elég található. Az sem ritkaság, miszerént vidékek, melyek évszázadokon keresztül a leggazdagabb aratásokat szolgáltatták, melyek földe kimeríthetleimek látszott lenni, termékenységüket csaknem rögtön elveszítették. Ezen eset előadá magát Virginiában, hol a föld szakadatlan , egymásután következő dohánytermelés által ásványos növényalkrészeitől anynyira meg- fosztatott, hogy most a termés a fáradozást már nem jutalmazza. Ezen tény annálinkább megérthe- tőbb leend, ha meggondoljuk, miszerént épen a dohány azon műnövények közé tartozik, melyek legtöbb hamut szolgáltatnak, hogy 1 holdföld egyszeri dohányaratás által nem kevesebb mint 514 font ásványos anyagtól fosztatik meg.

A föld alkrészeinek alapos ismerete tehát nemcsak anynyiban fontos, amenynyiben abban kő- és barna széutelepek, érez és más hasznos ásványmenetek fordulnak elő, hanem oly alkrészekre nézve is, melyek jelenlététől a növények tenyészése függ. —- Valamely állam mezei gazdászat általános elterjesztésének és kifejlődésének igen érdekes és fontos támaszpontokat szolgáltathatna oly intézet, melynek a birodalom földminőségének megvizsgálása tűzetnék ki föladatul. Ezen eszmének végrehajtása az illető birodalomnak tenyészési mappát eredményezne, mely nem politikai vármegyék-, s kerületekre osztaná azt, hanem olyanokra, melyek búza, len, repeze, dohány, komló, répa stb., vagy különféle műnövények termesztésére alkalmasak, az utóbbiaknál az egymásután következő ültetések sorrendé is megérdemelné még a figyelmet. — Bármily kecsesnek látszik is ezen képzet, még sem remélhetjük, miszerént a vegytan maga valaha képes leend ezen czélt elérni, mert a növény élete épen úgy mint az állatoké soha sem egyetlen egy tényező eredménye; a földnek és trágyának ásványos alkrészein kívül még más, a növény tenyészésére igen fontos hatást előidéző tényezők léteznek, melyek közre- vagy ellenműködése a növény életre nem kevésbbé nyomatékos.

Miután a két első kérdésre feleltünk, térjünk át a harmadik kérdés megoldására. — Mikép adatik ismét vissza a mivelés által a földnek elvesztett termelési képessége? Ismeretes, miszerént ez trágyázás által történik, és egy fönebbi kérdésünk trágya-kérdésre alakul át. — Trágya alatt oly anyagokat értünk, melyek szántóföldeinkre azon okból hordatnak, hogy azok termelési képessége megtartassák, emeltessék vagy ismét visszaadassék. — Ha a növény tömegének legnagyobb részét t. i. a szénenyt, könenyt, élenyt és légenyt, mint már említtetett a körlégből nyerheti, akkor a trágyának egyedüli feladata a műnövények termelése által a termőföldből elvont ásványos tápanyagokat annak ismét visszaadni. —

Rövid elmélkedés után, csakhamar megyőzödhetünk arról, miszerént a trágyában mindazon ásványos anyagok föltaláltatnak, melyek aratáskor a termőföldről elhordatnak. — A búzaaratás pél- daúl kétféle hasznos testet szolgáltat t. i. a szalmát és magvakat. Az első kovagföld tartalma miatt kitűnő, és részént mint szecskaabrak gyanánt, részént pedig mint alom használtatik. Az állati szer