A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda hatodik Értesítvénye 1862.
33 vek a szalmában létező kovagföldből mitsem vesznek föl és ez az ürülékkel változatlanul kiválasz- tatik a testből, ezen ürülék szalmával keverve trágyát képez és igy trágyázás által a kovagföld visszaadatik ismét a szántóföldnek. A buzaszemek keményítőt, növényfehérnyét és phosphorsavas sókat tartalmaznak; a két első alkrész a testet táplálja, a phosphorsavas mész pedig a szilárd és csepfolyós ürülékbe megy át, és igy ezen só a trágyában hasonlókép föltaláltatik. A phosphorsavas mész csekély része az állati testben csontok képlődésére visszatartatik, de ha meggondoljuk, miszerént a tö- kélyesen kifejlődött emberi csontváz phosphorsavas mész tartalma 7 egész 8 fontot nyom, és hogy ezen csonttömeg összegyűjtésére több év vétetik igénybe, úgy minden bizonynyal föltehetjük, hogy a phosphorsavas sók trágyázás által szintén visszaadatnak a földnek. Hogy az állati ürülék értékéről és hatásmódjáról tiszta fogalmunk legyen, mindenelőtt annak származásáról kell megemlékeznünk. — Ismeretes mindenki előtt, miszerént az élő állati test súlya folyvást csökkenik, ha eledelt nem vesz magához; a zsir, az izmok fogynak és végre egészen eltűnnek, hogy egyéneknél, kik éhen halnak, csupán bőr, inak és csontok maradnak hátra. — Ezen elsoványodásból, egészséges állapotban következik, miszerént az élő állati testben az élő test anyagának egy része változáson megy keresztül, hogy életnélküli vegyek képlődnek belőle, melyek az elválasztási mirigyek, a tüdő, bőr és húgyhólyag által a testből kiválasztatnak. Minden lélekzetvétellel a körlégnek élenye a vérnek bizonyos alkrészeivel vegyül; de daczára annak, hogy a naponkint fölvett éleny körülbelül 26—28 latot tesz, a test súlya még sem emelkedik. Az összes éleny, mely lélekzéskor a tüdőbe vezettetik, kileheléskor szénsav- és viz-alakban ismét kilép; minden lélekzetvétellel a test széneny és köneny tartalma fogy. Éhség általi elsoványodáskor a test súlyvesztesége nem csupán a lélekzés által kilépett szén- és köiienytől származik, hanem mindazon elemek, melyek széneny- és könenyhez kötve voltak, hasonlókép kiválasztatnak a testből. Ezen vegyfolyamban résztvevő élő képződmények légenye a húgyhólyagban gyűl össze. A hugy a légenyen igen gazdag hugyanyon kívül még hugy- savat, nagyobb menynyiségű szikenyhalvagot, phosphorsavas magnesia-, ammóniát, phosphorsavas me- szet, kénsavas sókat, föstanyagokat és igen kevés czukrot tartalmaz; a hugygyal a vérnek és az állati testnek oldható sói ürüléskor hasonlókép kiválasztatnak a testtől. A vérnek és izmoknak szén- és könenye a körlégbe jut szénsav- és vizalakban, a légeny és a test szervtelen alkrészeinek egy része ürülékalakban tér vissza a földbe. Ezen kilépett anyagokat a naponkint fölvett étkek ismét visszapótolják. Szabályszerű egészségallapotjában a fölnőtt emberi test súlya 24 óráról 24 órára nem változik észrevehetően; fiatalkorban a test súlya fokonként öregbedik, míg az aggkorban folyvást fogy. Aratásaink egy része a házi állatok hizlalására fordíttatik, melyek ismét nekünk szolgálnak tápanyagúi, más része az emberek által közvetlenül liszt-, burgonya-, főzelék- stb. alakban hasz- náltatik föl, míg az el nem fogyasztott növényrészek, mint a szalma, többnyire alom gyanánt szolgálnak. Az állatoktól fölemésztett növényi anyagok hasonlókép vagy közvetlenül vagy közvetve visszatérnek a trágyával a termőföldbe; mert ami a takarmányból mint ürülék az alommal a trágyába át nem költözik, abból az állati test épül föl, mely annak idejében ismét testünk táplálására fordíttatik. — Világos, miszerént a trágyában, e mindenféle ringyronyhulladéknak e valódi egyvelegében mindazon ásványi anyag ismét föltaláltatik, melyeket eredetileg a növények a földből elvontak. Ahol a különnemű állati és növényi hulladékok, nevezetesen a szilárd és csepfolyós ürülékek gondosan összegyüjtetnek, ott a trágyázás, növénymüvelés és állati táplálás bizonyos ásványi anyagok szabályos körforgása gyanánt tekintendő, mert a növényekben a földből fölvett ásványos anyagok áthasoníttat- nak növényi képződményekre, ezek az állati testben vérré alakulnak, melytől a testnek legkülönbö-
