A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda hatodik Értesítvénye 1862.
adva van is. — Ugyanazon szántóföldön többféle fajta műnövények termelése csak akkor sikerül, ha a termőföld mindazon tápanyagok birtokában van, melyek az illető növényeknek tápláló szerűi szolgálnak. A növénytáplálkozás történelme, a mezei gazdászat tulajdonképi föladata, e következő három kérdés körül forog: Melyek a növények ásványos tápanyagai? Ezen ásványos alkrészek közöl melyek találtatnak a termőföldben kellő menynyiségben és fölvehető alakban? — Honnan és mily alakban nyerhetjük legczélszerübben a földben hiányzó vagy a tőle elvont ásványos tápanyagokat? A legkülönbözőbb növények hamvaiban eddig következő ásványos alkrészek fedeztettek föl, melyek minden hamuban kisebb vagy nagyobb mértékben előfordulnak: szikéleg, haméleg, mészéleg, keserföld, kovagföld , kénsav, pliosphorsav és hamhalvag; ezeken kívül vas-, mangán és egyéb fém- élegek is találtatnak még csekély menynyiségben. — A tengeri növényekben mint nevezetes alkrész megemlítendő még az iblany és büzeny. Több ízben megkisértetett már a növényeket oly körülmények között fölnevelni, melyeknél azoknak a fönemlített ásványos tápanyagok vagy csak egyike nyujtatott, vagy még ez sem. — így például a könnyen fölnevelhető zsázsa (Kresse) kicsirázik ugyan, ha tiszta kénvírágba vagy szénporba vetjük is, csak tenyészésének többi kellékei ne vonassanak el tőle , de élete csak tengés leend és a szükséges tápanyagok hiánya miatt idő előtt gyümölcs termelés nélkül elhal. — Hasonló viszonyok észrevehetők a tiszta kovagföldbe, mészföldbe stb. vetett növényeken. A növények ellenben elérik kifej lődé- sök legmagasabb fokát, mihelyt a fönemlített alkrészek közöl a szükségesek hozzátétetnek. Az állatoknál meglehetős pontossággal megmondhatjuk, hogy mire használják föl szerveik az étkekkel fölvett ásványos tápanyagokat; igy tudjuk példáid, miszerént a phosphorsavas mészéleg a csontok ásványos alkrészeinek képlődésére használtaik föl; hogy a konyhasó az emésztő nedv egyik főalkrészét képezi, az utóbbi azon fölül egyszersmint szükséges alkrésze a porczanyagnak; a szénsavasmészéleg ismét részént csontokban, részént a madarak tojáshéjaiban és részént a kagylók és héjanczok héjaiban találtaik föl stb. A növényéletben szereplő ásványos anyagok fölhasználásáról nem szólhatunk ily bizonyossággal. — Ezek közöl némelyek, főleg a kovagföld a sejtanyagban találtaik; ez tehát bizonyosan a sejtanyag kiképlődésére, a sejtfalazat szilárdítására szolgál. — Az égvényeket többnyire növénysavakhoz kötve, vízben oldva a sejtnedv foglalja magában; a venyigének nedves alkrézei például borsavas haméleget, a sóskák sóskasavas inészéleget tartalmaznak. A phosphorsavas mészéleg főleg magvakban találtaik. Bármely csekély legyen is ezen ásványos anyagok menynyisége magában véve és a növények egész súlyával összehasonlítva, mindazonáltal jelentőségök, sőt nélkülözhetlenségök a növény- tenyészészre kétségkivüli; és hogy a műnövéuyek által, melyek a földet oly sűrűn beborítják, a termőföldtől elvont ásványos anyagok menynyisége még sem oly csekély, számos vizsgálások eléggé tanúsítják. így például bebizonyult, miszerént egy holdnagyságú szántóföldről egyszeri búzaaratás által 357 fontnyi ásványos anyagok vonattak el, melyek közt 112 font különböző phosphorsaras só vagyon. Ha már most a búzaaratást ugyanazon a termőföldön több éven keresztül ismételjük, úgy világos, miszerént az az említett ásványos anyagok nagy részétől megfosztatik és hogy a föld felsőbb rétegei azokon mindinkább szegényebbek lesznek. — Ha valamely műnövény hamualkrészeit ismerjük, akkor tudjuk egyszersmint, minő anyagokat kell a földnek tartalmaznia, melyen az tenyészhet. — Ezen oknál fogva a vegyészek által a legkülönbözőbb műnövények hamualkrészei lehető pontossággal meghatároztattak. Ezt ismerve, további föladatunk a földet megvizsgálni; vájjon a szükséges tápanyagok birtokában van-e vagy nem ? 6*
