A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda hatodik Értesítvénye 1862.
30 Most már azon ponthoz érkeztünk, hol a harmadik, a növényéletről állított alaptörvényről kell megemlékeznünk. Az eléghctlen uövényalkrészek, melyek a növény elégetésekor a hamuban maradnak vissza, a növénynek lényeges részeit képezik, és közönségesen állandó vagy ásványos növényalkrészeknek neveztetnek. Sokáig tartott, míg a növények elégetésekor visszamaradt anyagra, az úgynevezett hamura figyelem fordíttatott. Noha a hamuzsir és szappan-készítésre stb. fölhasználtatott, mindazonáltal a hamu származásáról és alkrészeiről mitsem találunk följegyezve a régibb vegytani müvekben. — E tekintetben is csak a jelenkornak vegytana adott pontos fölvilágosítást és alapos tényeket. Minden növény elégetéskor hamut ad, mely mindig higanyos természetű és különféle ásványos alkrészek keveréke. Nem minden növény ad egyenlő hamumenynviséget, így például: 100 font fenyőfa csak 7S fontot, ugyananynyi cserfa 2V2 fontot; a rozsszalma 1V2 fontot; száraz burgonyaharaszt 15 fontot stb., sőt ugyanazon növénynek különböző részei is változó hamumenynviséget szolgáltatnak. A levelek és a kéreg rendesen többet adnak a gyökereknél és a szárnál, igy például 100 font fenyü-levélből 8 font és ugyananynyi cserfa-kéreg- vagy levélből 8—9 font hamut nyerünk. Ha tehát már ezen körülmény is, miszerént minden növény kivétel nélkül hamut szolgáltat, és hogy a különböző növények- és növényrészekben ugyan egyenetlen, de mégis határozott súlymenynyiségű hamut találunk, meghatározott és hasznos viszonyra utal, mely a növény és a hamu közt létezik, úgy ezen viszony még inkább szembe tűnik, ha a különböző növények hamualkrészei egymással összehasonlíttatnak. így például a tengerben roppant menynyiségben tenyésző taligák, tengeri inoszatok és a tengerparton, sőt még sóbányák közelében növő savarok (Salzkräuter) főleg sziksót tartalmazó hamut adnak, mely mint ilyen azelőtt az iparban alkalmazást is nyert. A bükkfa és fehér répa hamuja különösen hainéleg tartalma által kitűnő; a lóhere és borsószalmáé jneszet, a búza és árpa szalmáé kovaföldet, és a gabna-szemek phosphorsavas mészéleges gazdag hamut szolgáltatnak stb. A phosphorsavas mészélegtartalom ugyan azon gabnanenniél változhatik; de ezen ingadozás mindenkor bizonyos határok közé szoríttatik és bebizonyult, miszerént az említett alkrész menynyiségének alábbszállásával a szemek száma és súlya is fogy. Vegyünk még más tényeket fontolóra. -— A fönemlített só-növények csak a tenger partján tenyésznek, a meddig t. i. a szárazföld felé fúvó szelek a tenger vizét terjesztik, távulabb eső vidékeken egészen eltűnnek, míg a tengerektől messze eső sóbányák körül ismét föltűnnek. — A rekettye (Ginster) és hanga (Heidekraut) mcsszeterjcdő fövényterületeken bőségben tenyésznek és azonnal elhalnak, hol mész és agyag képezi a földnek főalkrészeit, míg épen az utóbbemlített földnemben a vadon tenyésző spanyol-lóhere nagy menynyiségben találtatik, melyet ismét fövenyföldben rekettye és hanga közt hasztalan keresünk. — A fönemlített növények rövid idő alatt elhalnak, mihelyt oly földbe ültettetnek, melyet láthatóan kerülnek. -—- Az elősorolt, több ezer még ezer vegybontás és figyelés által megerősített tényekből és tüneményekből nem következik-e világosan, miszerént a növényhamujának alkrészei és a föld közt, melyen terem, bizonyos, meghatározott viszony uralkodik. Valamint a tyúkok és galambok kisebb mész- és kavics-kövecskéket nyelnek le táplálkozás közben, hogy a tojáshéj képlődésére szükséges anyagszerek ne hiányozzanak; valamint az ember ételeiben az emésztő gyomornedv képlődése nélkülözhetlenül szükséges konyhasó után sóvárog; valamint az minden falatkenyérrel és hússal phosphorsavas mészéleget vesz magához, hogy abból csontjainak tömegét, testének ezen szilárd állványát, a csontvázat, fölépíthesse: épen úgy szükségei a növény is bizonyos ásványos anyagokat, melyeket a legkülönbözőbb növényrészek kiképlődésére fölhasznál. — Hiányzanak a szükséges ásványos tápszerek a földben, úgy a növény abban meg nem élhet, habár tenyészésének többi föltétele mind meg-
