A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda hatodik Értesítvénye 1862.
29 tömeggé nőnek össze stb. Hogy az egyes növényrészek egyoldalú kiképlődése a többi rész rovására történik, és hogy ezáltal a növény természetellenes állapotba helyeztetik, kétségkivtili. A növelésnek további föladata a műnövények elterjesztésében áll. Főleg ezáltal a műnövény oly viszonyokba lép, mely a vadon termő növényekétől igen különböző. Az utóbbiak mindenkor csak ott tenyésznek, hol tenyészésöknek föltételei adva vannak és azonnal elhalnak, ha azokra nem akadnak. A műnövény helyének megválasztásában nem bir ily látszatos szabadsággal, mert ugyanazon szántóföldön rozsot, mákot, lent, dohányt, lóherét, repczét, kendert, burgonyát, káposztát, répát stb. akarunk egyiránt termeszteni; mind oly növények, melyekből a megválasztott területen sok esetben egyik sem élhetne meg vad állapotban. Úgy látszik, miszerént a televény a műnövényekre annál nagyobb befolyást gyakorol, minélinkább különbőznek sajátságaikban a vadon növőkétől. — A konyhavete- ményeknél az említett tény fölötte szembeötlő. —A káposzta különböző fajaira példaúl, melyek mint ugyanazon növénynek csudálatra ragadó elfajulásai, továbbá a saláta, ugorka, dinnye és több effélének gyors és bő tenyésztésű kifejlődésére a televény félreismerhetlen és kitűnő hatással bir. A televény közvetlenül ugyan nem szolgál tápanyagul a növényeknek, közvetve mindazáltal fölötte fontos szerepet játszik , miután a növény életének föntartására a televénynek nem csak vegytani, hanem egyszersmint a növény tenyészésére igen fontos természettani tulajdonai is működnek közre — A televény fölötte nedvszívó anyag, azaz vizet képes nagy menynyiségbcn fölvenni és magában meg is tartani. Már ebből is könnyen megfejthetni kedvező hatását a növényéletre, miután a nedvesség a tenyészésnek egyik főtényezője. A televény mint minden szénnemű test nagy mértékben képes légnemeket, példaúl szénsavat és ammóniát a körlégből fölszíni, és miután továbbá a televény szintén folytonosan rothad, maga is fejleszt azonfölül még szénsavat és ammóniát és igy bőven elláthatja a benne szétágazó gyökereket az említett eléghető növényi tápanyagokkal. Ha továbbá meggondoljuk, miszerént a levegő élenyének befolyása által létrehozott vegybomlás szüntelen megfelelő hómenynyi- séget tesz szabaddá; hogy barnább színe miatt több hősugarakat képes a termőföld elnyelni és hogy végre porhanyósságánál fogva a gyökereknek szétterjedését fölötte könnyíti, úgy a televény kedvező befolyását a tenyészésre igen könnyen átláthatjuk. Ha példaúl egy hold szántóföldet több éven keresztül oly módon tartunk szemmel, hogy a rá hordott szerves anyagokat összehasonlítjuk a róla nyert takarmányokkal, úgy csalhatatlanul bebizonyul, miszerént a takarmány súlya a trágyáét nagyban fölülmúlja. Némely helyen a szántóföldek 7 év alatt csak egyszer trágyáztatnak, a kevésbbé jók minden 5-dik évben. — Ezen öt — vagy hét év alatt az említett szántóföldről ugyanauynyi répa, burgonya, rozs, árpa, stb. aratást nyerünk. Ha már most a szántóföldre hordott trágya súlyát összehasonlítjuk a takarmányéval, úgy azt látandjuk, hogy az utóbbinak súlya az előbbiét többszörösen fölülmúlja. Ezekből következtethetjük, miszerént növényeink, széneny-, köneny-, éleny- és légeny-tartalmukat nem a televényből nyerik. Ha tehát a trágya az eléghető növényalkrészek képlődésére oly alárendelt szerepet játszik „Mire szolgál tehát a trágya általában, és miben áll tagadhatlan befolyása a tenyészésre ? Ezen kérdéssel elérkeztünk a növénytenyészés vegytani elmélet sarkpontjához; mostantól fogva a vegyész feleletei, melyek eddig úgyszólván csak semleges természetűek valának, tevőleges jellemet veend- nek föl. Mi a trágya? Miben áll hatása a növényéletre? Mikép magyarázható meg, miszerént egyetlen egy trágyázás sok helyen öt egész tiz évig elegendő, míg másutt évenkínt kell trágyázni? — Az említett kérdéseket csak a vegytan segélyével fejthetjük meg. 6
