A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda hatodik Értesítvénye 1862.

Tapasztalásból tudjuk, miszerént a megmivelt föld, továbbá a lehullott levelek elkorhadása és az állati anyagok elrothadása által képlődött földnemek a növény tenyészésére, a nyers mivelet- len földnél sokkal alkalmasabbak és hogy a föld táplálási képessége rothadozó növényi és állati anya­gok közé keverése által rendkivül emeltetik. Az említett földnemek a miveletlen földtől barnább, itt ott egész a feketébe átmenő szinök által különböznek. — A termőföldnek barnább színét a bomlás­nak induló növény- és állati anyagok kölcsönzik, mert a szénenyt, könenyt, élenyt stb. tartalmazó növényi és állati anyagokból rothadáskor a köneny és éleny aprónkínt elválik, mi által szénenytar- talmuk és igy sötétebb szinezetök folytonosan növekszik. Ezen korhadozó tömeg televény földnek, porhadéknak (humus) neveztetik. A növény tenyészésére oly szembetűnő befolyást gyakorló televény vegybontása tanítja, mi­szerént az vizben oldhatlan, tehát a növények azt közvetlenül föl nem vehetik. — Égvényekkel, főleg ammóniával barnás oldatot ad, mely az úgynevezett telcvénysav és égvények vegye gyanánt tekint­hető ; ezen televénysavas sók képezik a televény elmélet pártolói szerént a növény fő tápszereit. Halljuk a televény elmélet elleneit, kik e történelmi előkérdéssel kezdik meg a vizsgálást: „Honnan származik a televény? Felelet: „Korhadó növényekből. További kérdés: „Honnan származnak ezek?“ E kérdésre már zavarba hozatnak a televény elmélet barátai. Elméletök bebi- zonyítására ős televényt kell elfogadniok, mely már létezett, midőn földünket az első növény szőnyeg beborítni kezdé. — De ilyen állítás határozott ellenmondásban áll azon földtanilag czáfolhatlanul meg­határozott ténynyel, miszerént a földtömege tüzes és csepfolyós tömegből képlődött és hogy, midőn e tüzfolyadék lassankínt kihűlvén földünk az első növényborítékkal behúzódni kezdődött, a megmc- revült lávában szenet tartalmazó televényes anyagok nem létezhettek. Honnan vévé tehát az első növényboríték tápanyagát, a földnek ezen örökös ifjú szebbnél szebb szinü ünnepi ruhája, melvlyel magát először fölékesíté; a föld teremtésének első korszakában a növényeknek televénysavas tápanyagokat nem nyújthatott még, de igen a körlég szolgálhatott táp­anyagokkal, melyben még akkor a növények alap elemei, széneny, köneny, éleny és légeny mint szén­sav, vízgőz és ammonia oly nagy menynyiségben találtattak, miszerént oly növény tenyészésre, mely még a roppant nagyságú oczeánokra és a kopár sarkvidékekre kiterjedő növénytenyészésre is un­tig elégséges lett volna. A fönemlített őskori viszonyokra alapított következtetéseken kívül még naponkint szemlélhető tényeket sorolhatunk elő, melyek czáfolhatlanul bizonyítják, hogy a körlég a növényélet föntartására szük­séges tápszerek egyik főraktára. Az alpesek példáid, a rajtok legelőnyájak által fünemű növényeiktől csak­nem egészen megfosztatnak; — legeléskor ürítek által a fölemésztett növények alkrészeinek csekély része, melyek az állati test fölépülésére föl nem használtattak, visszaadatik ugyan ismét az alpeseknek, de télen nem, midőn t. i. a barmok völgyekben, s nyáron át a havasokon összegyűjtött takarmányból telelnek. — Hon­nan pótolja az alpesi tenyészés azon folytonos veszteséget, mely Helvécziából évenkint sok ezer mázsa hús-, vaj- és sajtalakban forgásba hozatik ? Az elősorolt tényekből következtethetjük, miszerént a növények nem származhatnak televényből, melyek a televény alkrészeit a körlégből fölveszik és áthasonítják. A termesztésnek főtörekvése főleg a növény egyes és hasznos részeinek kifejlesztésére van irá­nyozva; a burgonyánál például a keményítőn gazdag gumók menynyisége, a czukorrépánál a ezukoranyagon dús gyökterjedelme, a rozsnál a magvak száma és a szemek súlya stb. vétetik főleg figyelembe. Némely nö­vények természetellenes kifejlődése szintén a termesztésnek eredménye, igy példáid a rózsa, szekfii és sok más növények himszálai mivelés által átváltoznak szirmokra; a karfiolnak virág levelei sűrű fehér és lmsos 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom