A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda ötödik Értesítvénye 1861.
7 Pn n—2 pn _2 = p + Cn-2) p,= —+—j-.T = Pn (n- 23 Cy—1) Pn n Pn +Cn— 2) yPn — Qi —23 Pn y + ny — ny Qi—2)yPn +2Pn [(n-2)y + 2]Pn ny ~ ny ’ Pn ,n-l P„ — í = P + Cn — p' = ^- + -ir"-T = Pn (n—lKy— QPn _ nPn +(n—l)yPn — (n—f)Pn y ny ~ ny Qi-QyPn +Pn [Cn-1)y+l] Pn ny ny n. §. Ezen nyert eredmények pontos összehasonlítása, abban uralkodó szembetűnő törvényt mutat. Miután eme Pt, P2, P2, — — — — —, Pn—S, Pn—x értékeit ábrázoló képletek ugyanazon nevezővel bírnak, azért a különféleségöket csak számlálóikban kereshetjük. Azt találjuk ugyan is, hogy az illető képletek számlálói oly két tényező szorozmányával egyenlők, melyeknek egyike mindenhol Pn ,. azaz : a kiegészítem kúp tömörsége. Eme szorozmány második tényezője egy, zárjel közt létező kéttagú kifejezés, melyben az egyik tag y ismeretlen szám egyenlő elöszámmal ellátva P mutatójával, a második tag pedig ugyanazon mutatóval megkevésbített, az osztandó kúp egyenlő részeinek sokaságát kifejezendő szám n. Hogy az imént fejtegetett törvény átalános érvényességgel bir, abból is következik, mivel szabályai p és Pn értékeinek meghatározására szintén alkalmazhatók. E szerént: r O.y + Cn—0)]Pn 0 + nPn Pn , P =----------—-----------— • —= — es
