Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941

VII. Adatok az 1941/42. iskolai év történetéhez

48 Kaszap Istvánnal is ezt történt. Életében kevesen ismerték, vagy legalább is kevesen ismerték szentnek. Meg kellett halnia, hogy áldásos élete bő gyümölcsöt teremjen. E termés nem is maradt el. Tanúskodik erről az a sok imameghallgatás, több mint ezer, amelyekkel Isten ki akarja tüntetni az Ő választott szolgáját. Nem csak az országban, hanem a határokon túl is bízó lélekkel fordulnak sokan az ő közbenjárásához és nem hiába. Betegségben gyógyít, lelki szenvedésben enyhít, gondokban, bajokban segít. E csodás imameghallgatások vezették arra az Egyház szerveit, hogy megindítsák boldoggáavatási perét. Isten bizonnyal meg is hallgatja tisztelői imáját és megdicsőíti azt, aki itt a földön annyi dicsőséget szerzett — elrejtve is — az ő nevének. A megható előadásokat ének- és zeneszámok foglalták keretbe. A Pius-gimnázium és a ciszterci gimnázium Horváth Mihály, illetve Nyolczas Ipoly tanárok vezetésével Kaszap Istvánról szóló énekeket adtak elő. A vallásos érzést még jobban emelte Händel Largo-jának a ciszterci gimnázium zenekara által történt előadása. Dávid Erzsébet Kaszap Istvánhoz c. versét meleg érzéssel és lelkesedéssel szavalta Helf László VII. o. tanuló. Az emlékünnepélyen megjelent nagyszámú és előkelő közönség élén ott láttuk Virág Ferenc megyéspüspököt, dr. Blaskovich Iván főispánt, dr. Vargha Dámján rektor magnificust, a világi és szerzetes papság sok kiváló képviselőjét. Az ifjúság részére előző nap, szombaton tartottuk meg az előadást. Bízunk abban, hogy Kaszap István ismét sok-sok új tisztelőt szerzett magának s példája különösen a tanuló ifjúság körében talál majd sok követőre, hiszen életével megmutatta, hogy a modern kor gyermeke is lehet szent, ha akar. Reméljük, hogy személyében a magyar név is megdicsőül az egész világ előtt. Február 15-én volt a hagyományos farsangi előadás. Az intézet diákjai között mindig nagy izgalom üti fel a fejét, valahányszor latin óra következik. Ez a jelenség adta a gondolatot az önképzőkör ifjúságának, hogy a kellemetlen érzést még egy percre se hagyja szünetelni. Éppen ezért rendezte farsangi délutánját ennek a szokásnak jegyében, Az előadás folyamán a tanulók egy csapatja utazáson vesz részt, melynek célja: megkeresni Vergiliust, a latin auctort, a diákok rémét, és őt valami módon szövetségesül megnyerni. Viszontagságos utazás során a közönség ízelítőt kapott a diákleleményességből, mert bizony még az önfenntartás nehéz kérdése is az agyonsanyargatott diákok nyakába zúdult. Előadásokat rendeztek hát útközben és ennek szerény jövedelméből fedezték további útiköltségüket. Ilyen előadásokat tartottak Budapesten, Bécsben, Genfben, Madridban, New-Yorkban, Los Angelesben, majd hazafeléjövet a hajón. Végül is siker koronázta törekvésüket, mert Itáliában megtalálták az alvilág bejáratát, magában az alvilágban pedig a rettegett Vergiliust. Sikerült őt szövetségesül megnyerni, amelynek eredményét a jól sikerült latin órai jelenetben meg is láthatta a közönség. A két és félórás előadás megrendezésének érdeme az önképzőkör áldozatos tagjait illeti, mert a szöveg- és dallamírástól kezdve a technikai munkáig mindent ők végeztek. Ez különösképen em^li érdemüket. A lelkes szerzők Kozma József VIII., Kaminek Rudolf VIII., Ligeti Miklós