Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941

III. A Ciszterci Rend jubileumi ünnepségei Pécsett

18 időkben csak a műveltség, a tudomány, a hazaszeretet és a lelkek mélyén gyökeredző keresztény erkölcs elterjesztése útján keresték. Ez a magyarázata a Rend nagyarányú, gyors elterjedésének és nagy megbecsülésének mind hazánkban, mind az egész világon. Ma a Rend Magyarországon történt letelepülésének nyolcszázadik évét ünnepeljük. Méltóztassanak megengedni, hogy ezen nyolcszáz esztendő mindenkor csendes, de ki­hatásaiban mindenkor hatalmas munkálkodásra visszatekintve, ebben az ünnepélyes pil­lanatban megkíséreljem szavakba foglalni annak a nagy szellemiségnek, annak a ki­egyensúlyozott lelki világnak kialakulását, melyet mi röviden ciszterci szellemnek szok­tunk nevezni és melyet ott találunk minden időkben a Rend áldásos működésének nyomán. Feladatom végtelenül nehéz, mert hiszen a szavak és betűk változatlanul azonosak, a szentírás és a tudomány igazságai ugyanazok és a szavak és a betűk között sehol sem érzékelhető közvetlenül az a bizonyos hatóerő, mely az azonos igaz­ságokon keresztül láthatatlan módon alakítja ki azt a magasztos lelkiséget, mely a Rend munkálkodása eredményeinek egészen egyéni sajátossága. — Visszatekintve életünkre, midőn sajkáinkat az Alma Mater kikötőjének csendes vizei ringatták, melyeket az élet viharainak hullámverése el nem ér, előttünk is csak szavak állottak és betűk, melyeket igyekeztünk talán emlékezetünkbe vésni, de nem láttunk mögéjük. Lelkesedtünk az ideálokért, építettük a gigászi terveket és duzzasz­totta kebleinket a remény. Mikor azután a tudományokkal fölfegyverkezve neki­indultunk az élet vizének, kibontottuk a vitorlákat és a minden idők fiatalságának egyformán elbizakodó fölényességével ragadtuk meg a kormányt, mikor minden olyan szépnek és egyszerűnek látszott, mikor még duzzadó vitorlák vitték előre életünk saj­káit — feledtük talán még a szavakat és a betűket is. De mikor azután jön a vihar, mert jön, kinél előbb, kinél utóbb, kinél kisebb, kinél nagyobb, de jön kérlelhetetlenül, mikor jöttek a csalódások, a megpróbáltatások, az emberi gonoszságok és a sorsnak csapásai, mikor repedő vitorlák és tört árbocok mellett magában bízó kezünk hiába forgatta a kormányt, mikor már-már a kétségbeesés örvénye kísértett, — akkor valami csodálatos világosság támadt az elfelejtett szavak és betűk helyén, nyugalom és meg­értés, mely új erőt és irányt ad. Most így utólag tudjuk csak keresni azt, hogy miből adódott ez a nagy világosság. A vallás, a hit. Nagy igazságok felismerése, felisme­rése annak, hogy a kereszténység lényege a pogánysággal szemben, hogy a vallásnak a lelki készségben kell élnie. A lélek végtelen, nem ismer térben és időben hatá­rokat, de véges a test, mely a lélek készsége mellett is erőtlen, mely a lelket lerán­tani és bilincsekbe verni igyekszik. A végtelen lélek tehát hitet keres ott, ahol a tudás véget ér és nyilvánvalóan isteni kinyilatkoztatásokra van szüksége ahhoz, hogy a testtől függetlenítve megtalálhassa a maga megnyugtató hitét és emberfeletti, ter­mészetfeletti erőkre, szent malasztra vagyon szüksége ahhoz, hogy a testiséggel szem­ben úrrá lehessen a szenvedélyek felett. De ezt a szent malasztot nem lehet elnyerni a fizika törvényei szerint, a léleknek önmagában, a lélek készségében kell bírnia azt az erőt, mely őt a szent malaszt befogadására képessé teszi, ehhez pedig imádságos szavak mellett imádságos életre is szüksége van. Megértjük ekkor a szentségek ma­gasztos fogalmát, melyekkel a Mindenható végtelen kegyelme a léleknek, de a lelken keresztül a testnek is segítségére siet, de csak úgy és akkor, ha a lelket készséges állapotban tudja találni — és ekkor jön valami csodálatos átérzése annak, hogy csak tőlünk magunktól függ, hogy itt a földön a mennyországot vagy poklot hordjuk-e szívünkben. — Ez a vallásosság, mely nem külsőségekre épít, de a léleknek az élet minden viszontagságai közepette megnyugvást adni képes. És azután az erkölcs, mely oly egy­szerű addig, amíg csak írva van, mígnem az élet durva kezével bele markol. Meg van­hak írva a bűnök, erények, — de hol van a határ a kevélység, a gőg és az önérzet, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom