Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941

III. A Ciszterci Rend jubileumi ünnepségei Pécsett

17 sekkel népesítette be a sorozatosan alapított újabb rendi apátságokat. Az 1179 esztendőben alapíttatott az egresi és az 1182. esztendőben a bakonyi, más néven zirci apátság. A következő évben, vagyis az 1183. esztendőben III. Béla király udvarában találjuk a Rend Főapátját, Péter cisteauxi apátot, aki a párisi apát, a cisteauxi perjel és két konvent tag kíséretében személyesen járt el a magyar királynál a Rend magyarországi helyzetének rendezése végett. A király még ugyanezen évben (1183} kiadja a rend szabadságlevelét, melynek alapján azután sorozatosan alapíttatnak az újabb apátságok, az 1184. évben Pilis és Szentgotthárd, az 1190. évben Pásztó és így tovább, míg rövidesen a Rendnek Magyarországon összesen 25 férfi- és 4 apáca-kolostora létesült. — Az országban dúlt háborúk és sorscsapások természetszerűen megviselték a magyarrá vált rendi apátságokat is, de amint a Rend helyreáll és a lehetőségek megengedik, ott látjuk nyomban a ciszterciek iránti szeretet megnyilatkozásait. Nagy Lajos talpra állítja a pusztulásnak indult apátságokat, Zsigmond igyekszik ezek békés fejlődését biztosítani, majd Mátyás király egyenesen a nagykáptalanhoz fordul s azzal egyetértésben regenerálja és részben újra telepíti az elpusztult és a harcok során szerzetesekben is erősen megfogyatkozott kolostorokat. A Mátyás király halálát követett száz év, a romlásnak és pusztulásnak ez a szomorú kora elsöpri a ciszterci apátságokat is. A XVII. század második felében külföldi apátságok veszik pártfogásukba az elárvult magyar apátságokat, az 1659. esztendőben feléled Zirc, 1702-ben Pásztó, 1712-ben Pilis, majd 1734-ben Szentgotthárd, mely ezen négy apátság a mai napig is él és virágzik. Ebben az időszakban alakul át a Rend iskolai tanító-renddé és az 1776. évben átveszi az egri gimnáziumot. II. József császár ismeretes reformjai során megszüntette a ciszterci rend tanítói működését is, de megkímélte magát a Rendet. I. Ferenc császár és király azután visszaállította ismét a Rend tanítói működését is, 1802-ben kezükre adja újólag az egri gimnáziumot, majd 1813-ban a pécsi és székesfehérvári gimnáziumokat is, az 1814. esztendőben pedig önállósítja ismét magát a Rendet is és egyben az átmenetileg többé-kevésbbé külföldi apátságok főhatósága alatt állott zirci, pilisi és pásztói apátságokat egyesíti. A szentgotthárdi apátság ekkor egyelőre még külföldi főhatóság alatt maradt és csak az 1878. évben I. Ferenc József császár és király rendeletére lett azután ez is az egyesített hármas apátsághoz csatolva, mivel egyidejűleg átveszi a Rend a bajai gimnáziumot is. A Rend legújabbkori fejlődésének utolsó ténye gyanánt az 1912. évben alapítja dr. Békefi Rémig apát a budapesti gimnáziumot. V— Ez a Rend magyarországi életének dióhéjban foglalt története, rövid vázlata annak a nyolcszáz esztendőnek, mely Szent Bernát itt élő fiait ízig-vérig magyarrá tette, mely idő alatt a Ciszterci Rend a legmagyarabb szerzetes renddé vált. És ennek megvan a maga természetes oka. A Rend alapításának célja ugyanis a kereszténységnek a népművelés és a hazaszeretet nemes érzésein keresztül való megerősítése volt. A nomád világ és táltosok utáni vágy kísértésének korában ezen cél elérhetésének a legalkalmasabb eszköze volt a földművelés tudományának az elterjedése, a Haza szeretetének a művelés alá vett földhöz való ragaszkodáson keresztül való kiépítése. Az internacionalizmus, a világ-polgárság, a pacifizmus és a felekezeten kívüli modern pogányság korában a cél elérhetésének az eszköze az ifjúság lelkületének egészséges kiművelése lett. A Rend fegyverei a tudás, az egyszerűség, a szeretet és az a nagy megértés, hogy az emberiség boldogulását csak a tömegek széles rétegeinek a kiművelésén keresztül lehet biztosítani. Ezért fogtak annak idején a szentéletű bölcsek ásót és kapát és ezért nevelik és tanítják immár közel másfél század óta együtt a társadalom minden rétegének ifjúságát. — Az emberiség boldogulását sohasem a jogok kiterjesztése útján, de minden 2