Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

55 A művészi fokú tanári munka olyan, mint a színművész munkája. Minden órája egy-egy „szereplés", mély beleérzéssel, átérzéssel történő megjátszás, kifejezés, művészet, művészi alkotás. Az eszményi fizikatanár művészettel tanít: lélekkel, stílussal, érzéssel, szenvedéllyel, a hangskála ezer színezetével, tudással, szellemmel, magával ragadóan, átszellemülten. Minden óráján katharzison esik át a lélek. Órája esztetikai élmény, mert esztetikus lelkének kiverődése. Az eszményi művészi fokon álló fizikatanár olyan, mint amilyennek báró Eötvös Lóránd Jedlik Ányos lelki alkatát jellemezte akadémiai emlékbeszédében: „a tudományban inkább poéta, mint a számítás embere". A művésztanár is az intuíció embere. Az igazi nagy alkotók is legtöbbnyire poéta, esztetikus lelkek voltak; mutatja a tudományok története. Az indiai matematikusok számítási feladataikban gyakran szerepel a virág. Költészetet, szépséget vittek a matematika világába. Ezt teszi a művésztanár, a szép eszméjét szolgáló fizikustanár a természet tanításánál. Az észt nem szabad a szívtől elszigetelni. Ha elszigetelik, akkor elszegényedik, ha elszigetelik, akkor megfosztják intuícióitól, lendületétől, lelkesülésétől, finom érzékétől. Ez a legnagyobb logikai és pszichológiai hiba. Az így izolált ész csak mérni, összeadni, kivonni tud, de nélkülözi az exakt tudományokban is elengedhetetlenül fontos invenciót és inspirációt. Ha nincs szívünk, kedélyünk, akkor nincs érzékünk a nagy gondolatok iránt. A nagy gondolatok akkor lesznek igazán naggyá, ha az emberi szívbe hatolnak és abból fakadnak. A nagy lélek az érző lélek. Pascal is azt tanította, hogy az elvont, szigorúan logikus ész még nem az egész intelligencia; kell hozzá még az okoskodás által ellenőrzött, intuitív, ösztönszerű közvetlen meglátása a dolgoknak. Ez pedig csak művészi lélekből fakadhat. Az eszményi fizikustanár tehát: művésztanár, ki művésze a tanításnak, művésze a természet magyarázatának. Művészi létrehozója és kiaknázója az értelemfejlesztő elemeknek, az erkölcsnemesítő, lélekemelő hangulatoknak, a szívet- és ízléstnemesítő mozzanatoknak, a pedagógiai helyzeteknek; művészi megértője, művészi élvezője és művészi értelmezője a természet nagy tárlatának; művésze a „szép" kultuszának. Az eszményi fizikatanár tehát az „igaz", a „jó" és a „szép" eszméjének hordozója: tudóstanár, nevelőtanár és művésztanár. IRODALOM: Leibniz:Von der Weisheit. Hauptschriften zur Grundlegung der Philosophie. II. 38. Fichte: Über die Bestimmung des Gelehrten. Univ. Bibl. 526—527. Kerschensteiner: Die Seele des Erziehers und das Problem der Lehrerbildung. 3. Aufl. 1930, Leipzig. Spranger: Lebensformen. 7. Aufl. 1930. Werner Kürsteiner: Zur Psychologie der Auctorität. 1923. Diss. Univ. Bern. Felix Budde: Die Auctorität als Erkenntnisquelle. 1908. Diss. Univ. Bonn. M. Moers: Psychologie der Berufs-Arbeit und der Berufsbeartung. Teubner, Berlin. W. Wiegand: Die wissenschaftliche Bedeutung d. platonischen Liebe. Samml. wiss. Vorträge (Virchow) 12. 284.