Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

51 W. Leiek: Die Prakt. Schülerüb. in d. Physik. Leipzig. 1910. Flatt: Der Unterricht im Freien. 1908. E. Roller: Physikalische Versuche für Schule und Haus. 1. Wechselstrom. (Phywe) Masszi Ferenc: Fizikai gyakorlatok a középiskolák számára. Szolnok, 1930. Renner János: Középiskolai fizikai gyakorlatok. Marx és Mérei, 1932. Dr. Csada Imre: Fizikai gyakorlatok. 1933. Cinkota. Bozóky: Középiskolai fizikai gyakorlatok. Fornwald József: A tanulók kötelező kísérletei a fizika tanításában. Bud. V. ker. Berzsenyi D. reálg. ért. 1929—30. Masszi Ferenc: Fizikai gyakorlatainkról. Szolnoki M. Kir. Áll. Verseghy F. reálg. ért. 1929—30. V. K. M. 137.494/1939. IX. sz. Szabályzat a gimn. rendk. tárgyak tanításáról. Hiv. Közi. XLVIII. 6. 111. (1940) V. Az eszményi fizikatanár. A fizikatanítás lényege az eszményi fizikatanár. A pedagógia célja, eszköze, útja és módszere a tanár egyéniségén múlik. A legfontosabb pedagógiai tényező, a tanügy lelke: a tanári egyéniség. A tanár a nevelési célok értelmezője és az értékek hordozója; a századok művelődési anyagának értékeit a tanár érvényesíti a modern kor eszközeivel, ő hangolja össze azokat a mai követelményekkel s adja meg nekik azt a színezetet, mely élvezhetővé teszi őket. A tanulmányi anyagnak hangsúlyt, színt, célravezető beállítottságot a tanár ad. Az ő egyénisége valósítja meg egységesen a nevelés szándékait. Az iskolai nevelő és oktató munkában ő szabja meg az alkalmas pillanatokat, a kellő mértéket és a megfelelő menetet. A nagy keretek megszabása az oktatástan, neveléstan és a pszichológia feladata; azoknak célszerű kitöltése és a munka sikerének minden mozzanata azonban a tanáron fordul meg, emberi és pedadógiai erényein, értelmi-, szellemi és lelki-erkölcsi adottságain. A módszerben is a tanár gondolkodása, felfogása, ízlése, azaz egyénisége fejeződik ki. A módszer a tanár szellemének összehangolása az eszmékkel és elvekkel, gyakorlati hozzáillesztése a tanítás tényeihez. A módszer a tanár gondolkodásának, tudományos felfogásának, bölcseletének külső alakja. Módszer nincs készen a rendeletekben, sem a pedagógiai szakirodalomban. Igazi gyökerei a tanárban vannak. Belőle fakad, az ő teremtménye, tanulmányainak, elmélkedéseinek, tapasztalatainak, egyéniségének szüntelen érő gyümölcse s egyénibb kifejezése, mint a kézírása; az igazi módszer maga a „tanári lélek". A középiskolai törvényjavaslat országgyűlési vitáján (1934. ápr. 10.) Kornis Gyula beszédének végén ezeket mondotta: „A törvény csak a formális elvek foglalata. A jó iskola nem a szép épület, a jó iskola nem a nagy felszerelés és a gazdag apparátusok gyűjteménye, a jó iskola nem is a kicirkalmazott tanterv, hanem mindezt a keretet csakis a jó tanár töltheti meg. Éppen ezért eltörpül a jelentősége minden formális törvényhozásnak a jó tanár kérdése mellett. Mert a jó tanár munkája emberképzés. Ez pedig nem mesteremberszerü, gyári munka, nem mindig egy3*