Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

52 formán lefolyó tevékenység, hanem az egyéniségekhez alkalmazkodó lélekformálás, lélekalakító munka." E lélekalakító munka a tanári egyéniségből fakad. Tanári egyéniség pedig az eszményi tanár, akiben a három örök alapértéknek, a három örök alapeszmének: az igaz, a jó és a szép eszméjének a szolgálata harmonikusan egyesül. A tanár élete ugyanis elsősorban tökéletesedés, emelkedés; az igaz-, jó- és szép eszméjének egyéniségében való kifejlesztése, önmagának kibontakoztatása s ezáltal másoknak lelki felemelése. Az eszményi tanár az igaznak, a jónak és a szépnek, az igazságnak, a jóságnak és a szépségnek a követője, hirdetője, terjesztője, apostola és evangélistája. Az eszményi tanár lelkületileg „igaz", lelkületileg „jó" és lelkületileg „szép". Mint az igaznak, jónak és szépnek követője harmonikusan összetett egyéniség. Lelkülete hármas sajátosságú: tudós, nevelő és művész. Az eszményi fizikatanár lelki arcképének is ezek a fő vonásai, ezek a „karakterológiai dominánsai": Az eszményi fizikatanár tehát: tudóstanár, nevelőtanár, művésztanár. 1. Tudóstanár. Az eszményi fizikatanár élettere a tudomány, a művelődés világa. Szereti szaktárgyát s a tudomány szeretetére akarja nevelni tanítványait. Széleskörű, mély, alapos, tudományos képzettségű, mert csak az nyújthat biztos és mélyreható okulást, aki maga is tudásának bőségéből meríthet. Szaktárgyának újabb eredményeit, fejlődését folytonosan tanulmányozza. A tudomány haladásával lépést tart; a már elsajátított ismereteit folyton mélyíti s frissen tartásáról gondoskodik, hogy tudása mindig kellő színvonalon maradjon, hogy látóköre ne szűküljön s az anyag kiszemelésében, valamint értékelésében bizonytalanságba ne kerüljön. Az ismeretek nevelő értéke ugyanis éppen a tudományos távlatokban, a művelődés magasabb szempontjainak megvilágításában nyer igazi jelentőséget. Minden energia, tehát a tudásenergia felhasználhatóságának is a fokozati, szintkülönbség a feltétele. A tanulók szintjén álló tankönyv nem lehet egyetlen forrása annak az átható munkának, amelyet a nevelőoktatás a tudományért hevülő tanártól elvár. Az eszményi fizikustanár szereti és megszeretteti a tudományt. A folytonos fejlődés készsége jellemzi. Szaktudományi és neveléstani ismereteit állandóan, szünet nélkül fejleszti. A jó fizikustanár nem lehet csak experimentator vagy csak theoretikus. A műszerekkel épúgy „tegező viszonyban van" — ahogyan ezt egy nagy fizikus mondotta — mint az általuk előidézhető jelenségek értelmezésével. Az eszményi fizikustanár: szakjának és a pedagógiának tudósa; a tudós típusának megtestesítője. A mai eszményi tanár nem társadalmi munkássággal tűnik ki, mert ez azt mutatja, hogy mennyi energiát von el az iskolától, hanem a „tanári" műveltség, a szakképzettség és a didaktikai képzettség megszerzésén, a tudóstanár eszméjének megközelítésén fáradozik. A tudóstanár elsősorban önművelő tanár, aki állandóan fölfelé halad az igazságok megismerésének eszményi útján.