Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

38 kában virágzását éli (manuel training). Omer Buyse írja: Ma már az Egyesült Államokban senki sem vonja kétségbe a műhelyi nevelés hatását, hasznát és szükségességét. Mellette szól az élet, a valóság. Az amerikai kultúra ettől az újabb nevelési szellemtől áthatva, nagyobb fejlődést mutat az utolsó évtizedekben, mint azelőtt századok alatt. A munkaelv fejlődésének második stádiuma a „műhelynevelés". John Dewey és Kerschensteiner vetette fel azt a gondolatot, hogy a rendszeres műhelyoktatásnak akkor is megvan a jelentősége, ha nem kézműipari pályára készít elő. Ők a műhelyoktatást a szociális és állampolgári nevelés szolgálatába állítva „műhelyneveléssé" emelték, kiemelve praktikus nevelő értékét. A tanuló gyermek necsak pályaválasztási okokból foglalkozzék kézimunkával. A magasabb, finomabb munka is rászorul a képzett kézre minden életpályán. A jó orvos, chemikus, fizikus, geográfus stb. számára is áldás az ügyes kéz és a jó szem. Ezen felül az értelem képességeit is fejleszti és szemléleteit tökéletesíti a kéz munkája. Vannak tehát nevelő hatásai: pontosságra, figyelemre, kitartásra nevel, megkedvelteti a munkát, erőket, hajlamokat ébreszt, megtanít figyelni, vizsgálni, kiműveli a szemet, emeli az önbizalmat, élesíti, élénkíti, tisztítja a képzeteket; hozzászoktat a plasztikainak nevezhető gondolkodáshoz, fejleszti az ízlést és a formaérzéket; nemesítő az erkölcsre, neveli a jellemet, fokozza a munkakedvet, fejleszti a társadalmi erényeket, megbecsülteti a munkát, növeli a gazdasági és takarékossági érzéket; egyszóval áz életre nevel. (Augusztin Imre: Nevelő kézimunka tanítóképzőintézeti növendékek, tanítók és szülők számára. Budapest, 1904. Szent István.) A harmadik fázis a „cselekedtető oktatás". A pedagógiai vizsgálatok hamarosan arra az eredményre jutottak, hogy a könyvtanulás felszínes látszateredményt ad csak, de készségeket nem fejleszt, pedig a cél: az érzékek fejlesztése, továbbá mélységre, lényegérzékre, kritikai készségre, önállóságra nevelni. A cselekedtető oktatás melletti érvek nagy számra emelkedtek: 1. Comenius: a manuális munka a tevékenységi ösztönt fejleszti, 2. Locke: egészségi szempontból előnyös, 3. Bacon: ismeretelméleti szempontból kívánatos, 4. Rousseau: szociális értékű, mert megbecsülteti a munkát, 5. Salzmann K.: a természetes fejlődésnek is ez felel meg, az erők, tehetségek helyes fejlesztése miatt, 6. Blasche B.: az intellektuális képzés tökéletesebb gyakorlati foglalkozások által, 7. Heusinger: a legerősebb ösztönök egyike a munkaösztön; a nevelés nem hanyagolhatja el ezt sem, 8. Kindermann: a munka szelleme így válhatik csak igazi nemzeti szellemmé, 9. Pestalozzi: gazdasági okokból és nevelési szempontból szükséges, 10. Sailer János: az erők összehangzatos kiképzéséhez fontos, 11. Frőbel: az ember tulajdonképen cselekvő munkára születik, nem is szemlélésre, 12. Herbert: a) a többi tantárgyat segíti, azonkívül b) fegyelem- és jellemképző, c) hozzájárul a jóízlés gyarapításához és a kézügyesség elsajátításához, 4. nemzetgazdasági szempontból is előnyös, e) a cselekvőképességet fejleszti és megacélozza az akaratot. Az így nevelt tanulókban meglesz a figyelem ereje, a fogalmak tisztasága, a mozgékonyság, a nemes kedély, a spontaneitás, a teremtő fantázia, a szellemi önállóság és a munkaszeretet. (Láng: A munkaszeretetre való nevelés. 1900.) Az általánosan elismert érték és főleg Kerschensteiner munkapeda-