Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940
III. A fizika tanítása
29 Történeti fizika pl. Paul La Cour és Jakob Apell történeti fejlődésen alapuló fizikája. Nem a fizika története, hanem kísérlet arra nézve, hogy azon az úton vezessen a tudományba, melyet a fizika történeti fejlődése kijelöl. Ezzel a fizika anyaga nem bővül, csupán a módszer lesz alaposabb, változatosabb és vonzóbb. A fizika történeti tanítása, mint az emberiség művelődéstörténetének kiragadott példája, az abban talált és más tárgyakkal kapcsolódó etikai vonatkozásokkal az iskolát céljához nagy lépéssel viszi közelebb. Hassa át továbbá a fizika tanítását a filozófia szelleme. Rendszeresség, a törvények, az alapelvek, axiómák, a megismerési mód, a hipotézis, az elmélet mint filozófiai problémák különösen a fizikában alapozhatok meg jól. Hassa át az egészet a filozófia lehellete. Ismétlések alkalmával meg kell kísérelnünk, hogy a tanulók a jelenségeket bizonyos szempontok szerint egybekapcsolják, bizonyos törvényen, vagy elven át nézzék. így jutnak el a fizikai világszemlélethez. Csak, ha ilyen egységesítéseket tud eszközölni a tanuló, akkor látja tisztán a tanultakat s tud a körülötte lefolyó jelenségekhez eligazodni. Csak így tesz szert arra a lelki nyugalomra, amely a fizikatanítás legfőbb filozófiai értékét adja. IRODALOM: 1. A fizika matematikai tanításáról: H. E. Timerding: Die Mathematik in den physikalischen Lehrbüchern, Leipzig, 1910. Alois Lanner: Die Mathematik im Physikunterricht . . . Wien, 1912. Heller Ágost: A mennyiségtani levezetések szerepe a középiskolai természettani oktatásban. O. K. T. K. XI. 14. 417. Mattyasovszky K.: A mennyiségtan a természettan tanításában. A mennyiségtan és természettan kapcsolata. — — A természettudományi és mathematikai oktatás mint egységes feladat. Magyar Középisk. 1918. Morandini D. Mihály: Integrál analízis a tudományos kutatásban. Budapest, 1937. Sárkány ny. 2. A fizika történeti tanításáról: Paul da Cour —Jakob Appel: Die Physik auf Grund ihrer geschichtlichen Entwickelung. (Ubers, v. G. Siebert), Braunschweig, 1905. Schmidkunz: Hochschulpädagogik und natw. Historik. Berlin, 1907. L. Fischer: D. Natw. Unt. bei uns u. im Ausl. Poincaré: Z. f. phys. u. ehem. Unt. XVIII. 306. Hahn: Z. f. phys. u. ehem. Unt. XIX. 241. Batta István: A fizika történeti tanítása. Magyar Paed. XXII. 5. 274. Vitéz Fraknóy József: Történeti szempontok a fizika tanításában. Magyar Középisk. XVIII. 11. 174. • 3. A fizika filozófiai tanításáról: Fr. Poske: Das genetische u. d. philosophische Princip im physikalischen Unterricht. Z. f. d. phys. u. chem. Unt. 1927. I. 35. Dr. Olasz József: Filozófia és fizika a középiskolában. Kat. Paed. 1898. II. 562. Nagy L. József: Néhány szempont a középisk. fizikatanításban. F. és K. D. L. IV. 3. 72. Janicsek József: Eszmék a filozófia gimn. tanításának módszeréhez. Magy. Paed. XIII. 5. Veress Júlia: Filozófiai vonatkozások a math, és fizika tanításában. 0. M. T. K. 1912. 664—681. Liebert A.: Die „Bestimmung" des philosophischen Unterrichts. Berlin, é. n. Pan-Verlag.
