Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

10 ményeire. Fel kell keltenie a tanulókban azt a hitet, hogy munkával a természetet mindig jobban és jobban az ember szolgálatába tudjuk állítani. Át kell éreztetnie, hogy vannak és lesznek feladatok, melyek megoldására új generációk hivatottak. Ki kell fejlesztenie a munka megszerettetése mellett a tudományos kutatás vágyát is. Neveljen az igaz iránti lelkesedésre, a csekély, kicsiny dolgok fontosságának értékelésére, megbecsülésére. Utaljon a nagy kutatók ideális célokért való küzdésére és lelkesedésére, akik kitartó, következetes és fáradságos munkával dolgoztak az utókorért és az önzetlen munka eszményképeivé váltak. A közjó, mások javának őszinte, hathatós előmozdítása is mindig önfeláldozáson, érdek nélküli odaadáson alapszik. Az igazság kutatásának szeretetét plántálja bele az ifjúság lelkivilágába és tegye természetükké annak útjain való járást. Az emberalkotta szabályokkal szemben utaljon a kivételt nem ismerő, Istentől alkotott természeti és erkölcsi törvényekre. A természet nagy gépezete, mint egy nagy óraszerkezet, a Gondviselés örök terveinek pontos teljesítője. Tanuljon az ember belőle lelkiismeretességet, pontosságot, kötelességteljesítést, becsületességet, őszinteséget, igazságot; a fizikai rendből morális rendet, az ontológiai jóságból etikai jóságot. A munka századában élünk. A természetnek, a fizikai világrendnek pontos és nagy-nagy munkavégzése szerettesse meg a munkát az etikai világrend szabad emberével is és ébressze fel tudatában, hogy benne etikailag legértékesebb a kötelességtudatból fakadó lelkiismeretes pontos munka, hogy az egész élet munkaszolgálat, hogy a munka az ember szellemének élettere és erkölcsi kötelessége. Adjon morális erőt, hogy az ifjú bátor tekintettel nézzen jövője elé azzal a vággyal a lelkében, hogy az életben valami komolyat cselekedjék, adjon tettvágyat. 3. A vallásos nevelést is segítenie kell. A tanítás folyamán kell lennie néhány alkalomnak, néhány percnek, amikor a természet, a világrend nagyságán megrendül a lélek. A szinte áhítatos és alázatos magábaszállásnak ilyen percei gondolatban a Teremtőhöz emelik a lelket. Mély nyomokat vernek és hagynak az egész életre. De ez elég ritkán történjék: természetesen és őszintén, adódó és nem keresett alkalomkor. Ha csak egyszer tekintünk szét valamely hófedte alpesi csúcsról, akkor az örökké felejthetetlen marad, míg ha gyakran fel kell jutnunk a magasba, fáradságot okoz. így kapcsolódik a fizika a világnézettel. A természet a teremtő Isten hatalmasságát, bölcsességét és főleg szeretetét hirdeti, Isten gondolatainak, kifejezése, a hitnek hídja, oltárlépcső Isten imádására. Tele van a világ Istennel. A misztika is Istennek mély megérzése a világban, megérzése a mély kapcsolatoknak a lét és Isten között. Kell, hogy a fizikának metafizikai hatásai is legyenek. A véges szépség emelje fel a lelket a végnélküli metafizikum felé, a teremtés csodás tényének átélvezése kell, hogy nagy érzések árját fakassza. A fizikai előadó az áhítat, az Isten-tisztelet helyévé változhat, ha átéltetjük a természetnek és Istennek oksági kapcsolatát. így a fizika tanítása „actio catholica"-vá, „actio christiana"-vá válik. A jól értelmezett fizikatanításban nemcsak