Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

VI. A Mecsek-hegység és déli síkjának növényföldrajzi tájegységei

29 bői, melyet a Karasica partján lévő keskeny ártéri rész vág ketté. Karasica medre révén az Alföld mélyen benyúlik a Mecsekaljába. (Érdekes ezeknek a dombok között folyó patakoknak a növényzetét megfigyelni, így például a Pécsi vízzel érintkező Eger-patak árterében egészen a hegy lábáig Magyariirögnél nő: Leucojum aestivum, közelében Szentkútnál Achillea asplenifolia. Pálénál és Palotabozsoknál is nő ez a faj. Mindkét említett növény jellemző alföldi faj.) Mohács mellett a lősz felett újra ártéri üledék található. Ezen a területen belül fekvő 174 m magas beremendi másod- és 243 m magas báni dombok harmadkori rétegekből állanak és még a Mecsekicumhoz tartoznak. Ugyancsak a Mecsekicumhoz veszi még Soó Rezső a Fruska Gorát is, melynek növényzetével e helyen nem foglalkozom. A Mecsekicumnak lösszel koronázott halomsorain belül harmad-, legbelül pedig legnagyobb magasságban másodkori geológiai rétegek vannak. A Mecsekicumon belül lévő tájakat növényföldrajzi, földtani, talajtani és éghajlattani alapon a következőképen különítem el. 1. A Mecsek, jele M. (A tulajdonképeni Mecsek-hegység a kísérő dombok nélkül.) A Mecsekicum legjobban kikutatott része. Geológiájával és az alatta fekvő Pécs városnak éghajlatával külön monográfiák foglalkoznak. Felületének jó részét régibb geológiai rétegek borítják. Déli részén mezozoosz, északin pedig mediterrán korú rétegek vannak. Itt-ott gránit is van. Közepén és keleti felében andezit és más vulkanikus kőzetek is találhatók. Ezeken kívül nem mészkő tartalmú még a nyugati résznek legnagyobb darabja, mely a permi korból való. A hegység középső és nyugati részének kisebb darabja, valamint majdnem az egész keleti Mecsek főkép meszes kőzetekből keletkezett, tehát meszes talajú. Ezeknek a kőzeteknek a szélén többnyire lősz van. Mivel erről a területről igen sok adatunk van, ezt a részt még külön tájrészekre tagoljuk. Ezek: a) Jakabhegy, jele J. Csúcsa 602 m. Határai: délen a Mecsekalja és Szentlőrinc közt lévő műút. Mecsekaljától az abaligeti műút egészen az abaligeti v. á.-ig, innen a vasútvonal egészen Szentlőrincig. A Jakabhegy homokkőből keletkezett talaján balti jellegű flóra van, mint a somogyi homokdombokon (Boros MBL 1924 8) a következő acidiphil fajokkal: Corynephorus canescens, Vulpia myuros, Jasione montana. Corynephorus canescens nő a geresdi grániton is. Ehhez járul még a Jakabhegyen: Asplenium septentrionale és Lycopodium complanatum (újabban nem került elő), b) Tubes, jele T. A Mecsek középső része, melynek nevét a legmagasabb pontjától vettem (612 m). Nyugati határa a Jakabhegy. Délen és keleten: a Mecsekalja—Pécs—Hosszúhetény— Zobák vonalon átmenő műút. Innen a zobák—komlói műút. Komlótól Bakoca-Godisáig a vasútvonal, majd ugyancsak ez egészen Abaligetig. c) Zengővár, jele Z. Határa: nyugaton részben a Tubes, részbén pedig itt és a többi világrészek irányában is Zobáktól Bonyhádon és Pécsváradon át Pécs felé vivő műút. Legmagasabb pontja ennek a tájrészletnek egyúttal a Mecsek legnagyobb magasságát is megadja (682 m). 2. Villányi hegység, jele V. A Mecsekkel és a szekszárdi dombokkal együtt a legjobban kikutatott tája a Mecsekicumnak. Tulajdonképen geológiailag és florisztikailag is a Mecsekhez tartozik. Ennek a felületén is sok másodkorból való kőzet van. Ide tartozik még — amint már említettem — a mezozoosz beremendi és harmadkorú szarmata, valamint kevés andezit kőzetből álló báni domb is. Legmagasabb pontja a nagy2