Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

VI. A Mecsek-hegység és déli síkjának növényföldrajzi tájegységei

30 harsányi hegy (442 m). Régi magyar neve Szársomlyó volt. Ennek a hegynek a növényzete még déliesebb jellegű és még érdekesebb talán, mint a Mecseké. A csapadék itt kevesebb, mint a Mecseken. Határa Villánytól Hegy szentmártonig összeesik a Mecsekicuméval. Északon Villánytól Siklósvokányig a vasúti vonal mellett halad. Innen a Malom-árok a határ egészen addig, míg északra fordul. Majd Bissen át Túronyig húzódik a határ. Túronytól Szaváig megy a határ; majd a Csatorna és Hegyadó árok mentén Hegy szentmártonig jut el. Bánhegyet északról a Karasica, délről kelet-nyugat irányban a következő községek határolják: Kiskőszeg, Vörösmart, Csúza, Kő, Karancs, Pélmonostor. Ezt a dombot botanikailag nem ismerjük. Igaz, az egész szőlőhegy. Nem igen van nyoma az ősi, eredeti növényzetnek. Marsiglinek van néhány adata Vörösmart mellől. 3. Mecsekalja, jele Ma. Határai: északon a Mecsek, nyugaton a Mecsekicum, keleten Bonyhád-Hidas v. á.-tól egészen a Dunáig Baranya és Tolna között lévő megyehatár. Innen egészen Villányig a Mecsekicum határa összeesik a Mecsekalja határával. Villánytól Hegyszentmártonig a Villányi-hegység a határ. Ezt a hatalmas területet jórészt lősz fedi, van még itt bővebben pannóniai, kevés szarmata és mediterrán korú réteg. Igen érdekes az északkeleti felében a gránit előfordulás elég jelentékeny mértékben. Ez Geresd körül van és átnyúlik Tolnába is a szekszárdi dombokra. Itt van Geresdnél a tájegység legmagasabb pontja (315 m). Ez a terület botanikailag kevéssé ismert. Kitaibel Pálnak van néhány adata innen, továbbá Janka Viktornak vannak értékes közlései Nagynyárád környékéről. Nagyobb erdőiben e sorok írója járt először. (Alapítványi erdő Erdösmecske felett, borjádi és hercegtöttősi erdő.) Ezeken az erdőkön kívül jártam: Geresd, Pécsudvard, valamint Villánykövesd—Vokány közt elterülő erdőkben is. Ez a vidék a Mecsekicumnak jórészt szántófölddel borított tája. Régente több volt itt az erdő és délnyugati része valamikor zárt erdőség volt. A terület szélén az Alföld közelében Németbólyról értékes meteorológiai adataink vannak. Itt a hőmérséklet minden hónapban hidegebb, mint Pécsé, átlagban 0.7 C°-al. A csapadék is 60 mm-el kevesebb, mint Pécsett (609 mm). Egyébként területünkön a csapadék keletről nyugat felé állandóan emelkedik egészen 700 mm-ig. 4. Hegyhát, jele H. Ez a terület nálam északabbra nyúlik, mint Kogutovicznál. Ahogy a Mecseket délről a Mecsekalja határolja, úgy északról a Hegyhát. Határai északon és keleten a Mecsekicuméval esnek egybe, hasonlóképen Szentlőrinc és Szigetvár között. Délen a Mecsek a határ, nyugaton pedig a megyehatár Somogy és Baranya között. Ezt a területet is lősz takarja itt-ott pannóniai rétegekkel tarkítva. Barna erdei talaja van. Csapadékviszonyai hasonlók a Mecsekaljáéhoz és elérik a 700 mm-t. Itt már hidegebb van, mint a verőfényes Mecsekalján. Hőgyésznél a hőmérséklet januáron kívül februárban is 0 alatt van. Ez a terület is alig volt ismert botanikailag. Kitaibel Pál csak futólag járt itt. Hollós Lászlónak van egy-két adata Kurd és Lengyel környékéről. Legújabban Jávorka Sándor és Zólyomi Bálint jártak a lengyeli erdőben. Ugyanott gyűjtött Filarszky Nándor is. Vannak itt nagy erdők, ahol e sorok írója járt először (vaszari, baranyajenői és a Hollófészek). Itt van egyébként a Mecsekicum dombvidékének a legmagasabb pontja (357 m). 5. Szekszárdi dombvidék, jele Sz. Felszíne geológiailag olyan, mint a Hegyháté. Határa keleten Mecsekalja, egyébként összeesik a Mecseki-