Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

VI. A Mecsek-hegység és déli síkjának növényföldrajzi tájegységei

28 Hegyrajzilag Zselic a Mecsek-hegységhez vehető és mivel bükkösei csatlakoznak a baranyaiakéhoz, ezt a somogyi tájat is, mintegy függelékképen a Mecsekicumhoz veszem. A Zselic keleti határa tehát a baranyai megyehatár, nyugaton pedig talajtani határa van és ez nagyjából összeesik Kaposvárt Szigetvárral összekötő műúttal. A Zselicet tehát egészen a diluviumból származó, durva homokból álló somogyi tájig veszem fel. A Mecsekicum déli és keleti határának a megvonása már könnyű feladat. Itt érintkeznek a Mecsek déli és keleti végső dombsorai az Alfölddel. Keleten különösen éles a határ és ez nagyjából megegyezik: Szekszárd— Bátaszék—Mohács—Németbóly—Nagynyárád településeket érintő műútvonallal. A déli határ pedig a Geta-pusztától, mely a trianoni országhatárnál van, kiindulva Bezedek felett és Németmárokon át Villányig jut el. Innen összeesik a Villány—Nagyharsány—Siklós—Máriagyűd— Diósviszló—Hegyszentmárton községeket érintő műúttal. Innen kezdve a határ majdnem egészen Pécsig és valamivel túl Szigetvárig követi a talajtani határt, mely a Mecsek dombjainak tövénél lévő löszt elválasztja a legújabb időkből származó ártéri üledéktől, mely itt-ott egy kicsit szikesedésre is hajlamos. Egyébként a határ Hegyszentmártontól Pécsig nagyjából a Pécsi víz (egykor Kenézpatak) bal partján húzódik és csak Pécsbagotánál megy át a jobb partra a 142 m magasságot jelző pont körüli erdőt magába foglalva. Pécstől Szigetvárig nagyjából a vasútvonal a határ. Közigazgatásilag a Mecsekicumhoz tartozik: Baranya vármegye hegyés dombvidéke a maga teljes egészében, Somogy megye Kapóstól délre fekvő lösszel borított része, Tolna megyéből pedig Újdombóvár—Hőgyész— Bonyhád—Szekszárd—Bátaszék településeken átmenő műúttól határolt kis déli terület, mely a Mecsek-hegység tolnai darabjából és néhány kísérő halmából áll. Területünknek szélét mindenütt lősz fedi. Ez a lősz-terület keleten és délnyugaton ártéri üledékkel, nyugaton pedig diluviumi homokkal találkozik, illetve érintkezik. Ezeken a helyeken tehát elég éles talajtani, illetve geológiai határok vannak. Északon csaknem egészen Hőgyészig a Kapós szabja meg a természetes határt. Hőgyésztől növényföldrajzi határ vágja át a talajtani szempontból egységes lösz-vidéket egészen Szekszárdig a fent megadott útvonal mentén. Délnyugaton a Pécsi víztől egészen Villányig ismét a lősz és az ártéri üledék között vezet a természetes határ. Villánytól kelet felé a lősz-takarón át húzódik az orografiaí megfontolások alapján készített növényföldrajzi határ. Egyébként ezt a kis darabot és a már említett Hőgyész—Szekszárd útdarabot leszámítva a növényföldrajzí határ talajtani, illetve vízrajzi határokkal is egybeesik. A Mecsek-hegység déli síkjának nyugati fele a Mecsekicum és Dráva, valamint a lősz és a durva homok által határolt területek között fekszik. Északra van a Mecsekicum legdélibb löszből álló halomvidéke, délre a Dráva, nyugaton a durva homok, keleten pedig a Nagyharsány—Beremend—Bolmány községeken átmenő útvonal a határ. Ez a terület leszámítva Siklós alatt egy kis lősz-szigetet, ártéri üledék kis szikesedéssel. Ettől keletre, a mecseki halomvidéktől pedig délkeletre fekvő síkságot a Duna és Dráva öleli át két oldalról. Ennek a területnek a szöglete a Dráva torkolatánál ártéri üledékből áll, a felette elterülő rész pedig lősz-