Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

VI. A Mecsek-hegység és déli síkjának növényföldrajzi tájegységei

VI. A Mecsek-hegység és déli síkjának növényföldrajzi tájegységei. I. A Mecsek-hegységet kísérő dombsoraival együtt, mint növényföldrajzi flórajárást Mecsekicumnak nevezem el. Nem tartom meg Boros Ádám által adott Praeillyricum nevet, bár ezt sem tartom rossznak; mert a Mecseket nemcsak az jellemzi, hogy az erősen mediterrán illyr flórának az előfutárja, hanem az is, hogy sok közös vonást mutat flórája és vegetációja egyaránt a Magyar Középhegységgel és némileg nyugat Dunántúléval; tehát átmeneti és nem előfutár, kisugárzási jellegű flórajárás, mint például Gayer Gyulától igen találóan elnevezett Praenoricum. Soó Rezső Somogy növényzetét Praeillyricumnak nevezi és így a Boros Ádám által Praeillyricumnak nevezett flórajárással lehetne összetéveszteni. Rapaics i?.-tóí eredő Sopianicum nevet sem tartom meg, mert települési helynévnél jobbnak tartom a természetes táj, jelen esetben a Mecsekhegység nevéből alkotott növényföldrajzi tájegység nevet. Természetesen lehetséges, hogy közigazgatási egységek egyúttal földrajzi egységekkel is egybeesnek, így például ez az eset nagyjából Somogyban és Baranyában. Itt említem meg még azt is, hogy a Mecsek-hegység nyugati határában lévő flórajárás nevéül legmegfelelőbbnek tartom a Somogyicum elnevezést. Soó Rezső ezt a flórajárást Praeillyricumnak hívja. Ha már ezt a nevet használnánk, ez inkább Baranyára illenék rá, hisz kétségtelen, hogy itt sokkal több a déli illyr és illyr területről jött mediterrán elem együttvéve, mint Somogyban. Azonkívül Somogyban a Sík- és halomvidék jellege folytán, valamint homokos talaj miatt szegényebb és színtelenebb a növényzeti táj, mint a Mecsekicumban. így tehát a Mecsekicummal határos flórajárások nyugaton a Somogyicum, északon a Somogyicum és a Praematricum, ez utóbbi flórajárás csak az északkeleti szélén, keleten és délen a Nagy Magyar Alföldnek Titelicumnak nevezett flórajárása. Ennek a flórajárásnak a Mecsek-hegységtől délre eső részeit, mint a Mecsek-hegység déli síkságát, melyet a Duna és Dráva vesz közre, szintén taglalom. A feldolgozott terület, vagyis a Mecsek-hegység (déli síkjáról később lesz szó) növényföldrajzi határait, amint a mellékelt térképen is látható, így adom meg: északon határa a Kapós egészen Hőgyészig (pontosan Dúzsig). Itt a határ követi a Dúzs—Hőgyész—Bonyhádvarasd—Bonyhád— Szekszárd műútvonalat egészen Szekszárd városáig. Ennek az északi vonalnak a kijelölése alapjául a Helleborus odorus és részben a bükk elterjedését vettem. A nyugati határ növényföldrajzi szempontból Baranya és Somogy határán fekvő vízválasztó vonal, mely a Helleborus odorus határa is nyugat felé.