Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

IX. Adatok az 1938/39. iskolai év történetéhez

92 séget, az értékeknek a helyes rendbe való beleállítását, amikor féltő gonddal őrködünk minden felett, ami magyar, a szülői társadalom is át­érezné azt a felelősséget, melyet a gyermeknek Isten-adta tehetsége ter­mészetszerűleg támaszt. Hasonlóképen hálásan köszönjük a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete vezetőségének, karnagyának Sass Dezső zongoraművész úrnak és a közreműködő zenekar tagjainak munkáját, mellyel hozzájárultak a hang­verseny nagy sikeréhez. Fegyelem. Az új középiskolai törvény (1934 : XI. t.-c.) nemcsak mellékcélnak tekinti a nevelést a tanítás mellett, hanem szinte elsőbb­ségi szerepet juttat neki. A magyar iskolázás ezzel hivatalosan is magáévá tette azt a nevelési ideált, amelyet a felvilágosodás és libera­lizmus rombolása elől elsősorban a szerzetesi és hitvallásos iskolák mentettek át a keresztény és nemzeti szellemben újjászülető magyarság számára. Nagy ajándéka a Teremtőnek a tehetség, drága kincs a tudás, de csak úgy válik igazi értékké, ha az ember ezek birtokában tökélete­sebben megvalósítja örök rendeltetését. Az új Rendtartás a komoly valláserkölcsi meggyőződésű, erős nemzeti érzésű, fegyelmezett, jellemes, kötelességtudó ifjúban látja a magyar diák mintaképét. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy tanítványaink megértik nevelőik szándékait, és kész­séggel fogadják az irányítást. Nagyobb hibák ritkán fordulnak elő. Három esetben kellett erősebb mértékben alkalmaznunk a fegyelmi szabályok büntető rendelkezéseit. De ekkor sem a rideg megtorlás gondolata veze­tett bennünket, hanem az a cél, hogy a törvény szigorúságával idejekorán figyelmeztessük a megtévedteket veszélyes hibáik súlyos következmé­nyeire. Különösen fontosnak tartjuk a rendre és fegyelemre való nevelést. Talán kicsinyességnek tekinti a liberális szellem az egyforma öltözet (diáksapka, magyaros ruha) követelését. De a nevelő igen hasznos nevelő eszközt lát ebben. A külsőben megnyilvánuló közös vonások erősítik az együvétartozás érzését és így a közös felelősségtudatot az egyén kilengé­seivel szemben. Kis hiba a pontatlanság és feledékenység, de már ezek is komoly zavart okoznak az iskola élet- és munkaközösségében: akadá­lyozzák a hanyag diákot a folyton haladó munkába való belekapcsoló­dásban, és sok-sok nevelő energia hiábavaló pocsékolását idézik elő. A külső rend és fegyelem önmagában nem pótolja a belső értékes tar­talmat, de nélküle a legszebb szellemi képességek és lelki tulajdonságok is elsatnyulnak vagy legalábbis tökéletlenül fejlődnek. Ezért kíván szigo­rúbb minősítést alkalmazni az új Rendtartás a külső magaviseletben mutatkozó fogyatékosságokkal szemben. Az új középiskolai törvény ren­delkezéseit a legnemesebb szándékok hozták létre. Mi hivatásunk érté­kének tudatában a ránkbízott ifjúság atyai szeretetével akarjuk megvaló­sítani ezeket a szándékokat. A bizonyítványt kapott 548 nyilvános tanuló közül 344 (62.77°/o) jeles, 204 (37.23°/o) jó magaviseletű volt. Tanulmányi előmenetel. Ifjúságunk az iskolai év elején nehezen kezdte meg a komoly, egyenletes munkát, de ez az idén szinte érthető volt. A háborús hírek, a napról-napra változó világpolitikai események az ifjúság lelkét sem hagyták érintetlenül. A megállapított otthoni napi­rendet bizonyára sokszor megváltoztatta a rádió-hallgatás, s ez nem is

Next

/
Oldalképek
Tartalom