Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

IX. Adatok az 1938/39. iskolai év történetéhez

93 vehető rossz néven, hisz szinte óráról-órára világtörténelmi események történtek. A Felvidék és Kárpátalja visszafoglalásával kapcsolatos ünnepségek sokszor megszakíttatták velünk az egyenletes munkát; de távolmaradhatott-e ifjúságunk e megnyilatkozásokon, miután a magyar égbolton oly hosszú éjtszaka után újra hajnalodott. Mindez akadályok ellenére a tanulmányi eredmény az iskolai év végén igen megnyugtató, sőt szép. A. tanári testület minden eszközt felhasznált az eredmény elérésére: értekezleteinken és megbeszéléseinken sok szó esett ama didaktikai és metodikai eljárásokról, amelyek szükségesek a tanulmányi eredmény megjavításához. A hanyag tanulókkal szemben alkalmazott évközi szigorúbb elbírálás mindig meghozza gyümölcsét. Üjra szóvá kell tennünk, hogy a mai élet az ifjút igen sok oldalról igénybe veszi s ezért e tekintetben bölcs mérséklésre van szükség. A szülőkkel való érintkezésben állandóan hangsúlyoztuk, hogy a fiúk csak iskolai kötelességeik teljesítése után vállalhatnak iskolánkívüli elfoglaltságot, másrészről arra törekedtünk, hogy az iskola se vegye túlságosan igénybe a tanulót. Tanulmányi eredményeink áttekintő képét a következő adatok mutatják: a bizonyítványt kapott 560 tanuló közül kitűnőrendű 36 (6'43%), jelesrendű 49 (8'75%), jórendű 210 (37'50°/o), elégségesrendű 228 (40'71°/o), egy tárgyból elégtelen 30 (5"35°/o), 2—4 tárgyból elégtelen 7 (l"25°/o), öszszesen bukott 37 (6'60

u/o). Érintkezés a szülőkkel. Valahányszor intézetünk volt tanítványai, az öregdiákok találkozóra jönnek össze, köszöntésükből mindig erősen kicsendül a meleg ragaszkodás. Miért? Mert később az élet zátonyain, a válaszutakon megérzik, hogy intézetünk a törvényben előírt nevelésnél többet akart nekik adni. De hogy sikerülhet csak ez a plusz-adás? Ha a szülői ház és az iskola két elválaszthatatlan jóbarát gyanánt viselkedik, ha igazi ikertestvérekként élnek egymással szemben, ha szinte élettársi viszonyba lépnek a közös cél, a gyermek és tanuló boldogsága érdekében. Ezért intézetünk tanári kara nemcsak a hivatalos fogadóórákon állott és áll a szülők rendelkezésére, hanem ezeken kívül is szívesen folytatott eszmecserét, véleménykicserélést mind az intézeti folyosókon, mind a tanári fogadókban. Maga az intézeti igazgató tisztéhez híven sem időt, sem fáradságot nem kímélve állott mindig a szülői ház rendelkezésére. Az osztályfőnökök egyes esetekben még külön is magukhoz kérették az érdekelt szülőket, avagy maguk is felkeresték a családi otthont. Ugyancsak ők folytatták a tavaly megkezdett és osztályonként rendezett szülői értekezleteket is. A szülők részéről is sok megértést és érdeklődést tapasztalt az intézet. Egyes szülők a megmondhatói, mily jó idejekorán az érem mindkét oldalát megismerni, a tanuló jó és rossz tulajdonságaival, erős és gyenge képességeivel tisztába jönni. Ezért értsék meg a még mindig idegenkedő szülők, akiknek az a jelszavuk, hogy elküldtem fiamat az iskolába, ott boldoguljon a maga erejéből, az iskolával való érintkezés, a fiú után való érdeklődés nem kegy- vagy támogatáskeresés, nem közbenjárás avagy a tanári jóindulat megnyerése, hanem kölcsönös segítség a nevelő és oktató munkában, sok titok megoldása, sok nehézség eloszlatása; ez pedig megér minden áldozatot, kényelmetlenséget és időveszteséget.