Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1937

VIII. Adatok az 1937/38. iskolai év történetéhez

40 félnapos kirándulás a Kisrétre. Május 19-én Horvát Adolf vezetésével természetrajzi kirándulásra mentek a Kisrét—lapisi vadászház—Mandulás érintésével. III. osztály. Máj. 16-án a III. osztály tanulói az osztályfőnök vezeté­sével két autóbuszon egésznapos kirándulást rendeztek Sikonda-fürdőre. Mise után indultak, az egész úton gyönyörködtek a táj festői szépségében. Megérkezve az ifjúság egy része megfürdött, majd megtízóraizott és ját­szott. 12 órakor elfogyasztotta a magával hozott ebédjét. Kis pihenés után két részre oszolva futballozott. Késő délután kissé elfáradva, de a jól sikerült nap kedves emlékével tért vissza. Az osztály másnap ugyan­csak osztályfőnökük vezetésével a P. V. S. K. sportpályán félnapos test­edzőkiránduláson vett részt. Május hó 18-án Bezzegh Zoltán tanár vezetésével megtekintették a székesegyházat, eredetiben tanulmányozva az itt látható és a művészet­történeti anyagban szereplő műalkotásokat. IV. osztály. Áldott szép tavasznak gyönyörű idején, május 16-án reg­gel a főpályaudvar előtt találkoztak egymással az osztály tanulói, hogy osztályfőnökük és Horvát Adolf tanáruk vezetésével tanulmányi kirándu­lásra induljanak. A cél Márigyűd és Harkányfürdő. Az út egyelőre éppen a céltól távolodik, mert a vonat Villány felé viszi az eleven diákcsapatot, de csak a kistótfalusi megállóhelyig. Innét kezdődött a kirándulók beke­rítő mozdulata. Először mezők, majd az annyira tipikus falu, rétek között kígyódzott az út, azután kezdett felfutni a szőlődombok, az erdők olda­lába, végre felért a Tenkes gerincére. Kedves körkép tárult a kiránduló­csapat elé. Hátuk mögött a Mecsek vonulata, előttük a siklósi vár a Dráva völgyével, lábuk alatt a máriagyűdi kegyhely. Közben a fiúk egy­része Horvát Adolf tanárral botanizált,a többiek előtt meg az osztályfő Zrínyi végvári vitézeinek életét elevenítette meg. Valóban most értették meg a fiúk, mennyire igaz a költő leírása, hogy Szigetvár és Siklós között a nagy, széles mező, a szép liget és erdő Zrínyi farkasainak nem csak sétáló utcája, de egyben kemény harcaik helye, igazi tanuló iskolájuk. A Tenkes hátáról meredeken csap le az ösvény, így rövidesen lent volt a társaság a völgyben. A kegyhelyen rövid pihenés után ájtatosságot tartottunk, majd megszemléltük az új ruhába öltöztetett és nagy, ünnepi megmozdulásokra is berendezett búcsújáró helyet. Közben hozzánk csatlakozott Dám Ince ferences atya, intézetünk régi növendéke és a kegyhely történetének el­mondásával és szakszerű magyarázataival tette a fiúk benyomásait mara­dandóvá. Innét végetérni nem akaró legelőn tűző és forró napsugárban meneteltünk Harkányfürdő felé. A víz, a fürdés lehetősége tartotta csak az osztályban a lelket. Meg is fürödtek az ördög ekéje nyomán fakadt melegforrás vízében, de el is álmosodtak és fáradtak úgyannyira, hogy a máskor magát fékezni nem tudó jókedv és fiatalság a délutáni vonatban csodás csenddé és nyugalommá változott. Az eredmény: egy sereg törté­neti tudás és baranyai népmonda felelevenítése, egy korai jó fürdés, vala­mint a szép vidéken történő testedzés mégis kedvessé és emlékezetessé varázsolták a napot. Másnap Mecsekünk került sorra, persze megint nem megszokott, köz­napi módon. A legközelebbi cél a minapában megáldott Donatus-kápolna, onnét a meredeken emelkedő Kis-Daindol-völgyben először kezdetleges és erősen köves úton, majd a csúszós erdei avaron kapaszkodás felfelé a

Next

/
Oldalképek
Tartalom