Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1937
VIII. Adatok az 1937/38. iskolai év történetéhez
40 félnapos kirándulás a Kisrétre. Május 19-én Horvát Adolf vezetésével természetrajzi kirándulásra mentek a Kisrét—lapisi vadászház—Mandulás érintésével. III. osztály. Máj. 16-án a III. osztály tanulói az osztályfőnök vezetésével két autóbuszon egésznapos kirándulást rendeztek Sikonda-fürdőre. Mise után indultak, az egész úton gyönyörködtek a táj festői szépségében. Megérkezve az ifjúság egy része megfürdött, majd megtízóraizott és játszott. 12 órakor elfogyasztotta a magával hozott ebédjét. Kis pihenés után két részre oszolva futballozott. Késő délután kissé elfáradva, de a jól sikerült nap kedves emlékével tért vissza. Az osztály másnap ugyancsak osztályfőnökük vezetésével a P. V. S. K. sportpályán félnapos testedzőkiránduláson vett részt. Május hó 18-án Bezzegh Zoltán tanár vezetésével megtekintették a székesegyházat, eredetiben tanulmányozva az itt látható és a művészettörténeti anyagban szereplő műalkotásokat. IV. osztály. Áldott szép tavasznak gyönyörű idején, május 16-án reggel a főpályaudvar előtt találkoztak egymással az osztály tanulói, hogy osztályfőnökük és Horvát Adolf tanáruk vezetésével tanulmányi kirándulásra induljanak. A cél Márigyűd és Harkányfürdő. Az út egyelőre éppen a céltól távolodik, mert a vonat Villány felé viszi az eleven diákcsapatot, de csak a kistótfalusi megállóhelyig. Innét kezdődött a kirándulók bekerítő mozdulata. Először mezők, majd az annyira tipikus falu, rétek között kígyódzott az út, azután kezdett felfutni a szőlődombok, az erdők oldalába, végre felért a Tenkes gerincére. Kedves körkép tárult a kirándulócsapat elé. Hátuk mögött a Mecsek vonulata, előttük a siklósi vár a Dráva völgyével, lábuk alatt a máriagyűdi kegyhely. Közben a fiúk egyrésze Horvát Adolf tanárral botanizált,a többiek előtt meg az osztályfő Zrínyi végvári vitézeinek életét elevenítette meg. Valóban most értették meg a fiúk, mennyire igaz a költő leírása, hogy Szigetvár és Siklós között a nagy, széles mező, a szép liget és erdő Zrínyi farkasainak nem csak sétáló utcája, de egyben kemény harcaik helye, igazi tanuló iskolájuk. A Tenkes hátáról meredeken csap le az ösvény, így rövidesen lent volt a társaság a völgyben. A kegyhelyen rövid pihenés után ájtatosságot tartottunk, majd megszemléltük az új ruhába öltöztetett és nagy, ünnepi megmozdulásokra is berendezett búcsújáró helyet. Közben hozzánk csatlakozott Dám Ince ferences atya, intézetünk régi növendéke és a kegyhely történetének elmondásával és szakszerű magyarázataival tette a fiúk benyomásait maradandóvá. Innét végetérni nem akaró legelőn tűző és forró napsugárban meneteltünk Harkányfürdő felé. A víz, a fürdés lehetősége tartotta csak az osztályban a lelket. Meg is fürödtek az ördög ekéje nyomán fakadt melegforrás vízében, de el is álmosodtak és fáradtak úgyannyira, hogy a máskor magát fékezni nem tudó jókedv és fiatalság a délutáni vonatban csodás csenddé és nyugalommá változott. Az eredmény: egy sereg történeti tudás és baranyai népmonda felelevenítése, egy korai jó fürdés, valamint a szép vidéken történő testedzés mégis kedvessé és emlékezetessé varázsolták a napot. Másnap Mecsekünk került sorra, persze megint nem megszokott, köznapi módon. A legközelebbi cél a minapában megáldott Donatus-kápolna, onnét a meredeken emelkedő Kis-Daindol-völgyben először kezdetleges és erősen köves úton, majd a csúszós erdei avaron kapaszkodás felfelé a