Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1934

5. Kiss Albin: Középiskolai problémák.

37 németországi nevelés képét. Szerinte a Pestalozzi-féle trilógia: a fő, a szív s a kéz Hitler Mein Kampf c. műve alapján fordított sorrendbe kerül. A hangsúly mindenek előtt a testi trainingre, azután a karakterre esik s csak utolsó sorban jön számításba a szellemi élet ápolása. Az a fizikai drill, amely a S. A. és a S. S.-alakulatok megnevelésénél van alkalmazásban,átfonja az összes iskolai szervezeteket. A vezető-oktatók átképzésére Führer-schulék alakulnak. A tanári testületek azon tagjai, akik az S-alakulatokban nem szerepelnek, a Fiihrer-schuléba nem nyerhetnek felvételt. Az iskolákat abból a szempontból vizsgálják át, vájjon azok aktuális életre nevelnek-e vagy csak „mesterséges idealizmusra". Az oktató intézmények — az elemi, a középiskola s az egyetem — nem az érdektelen kultúra, hanem a napi politika szolgálatába szegődnek s Ernst Krieck-nek Nationalpolitische Erziehung (Leipzig, 1932.) c. művében kifejtett programmja alapján szerveződnek, amelynek alapelve az, hogy a germán iskola a vérben s a talajban gyökerezik s itt az értelemnek az a szerep jut, hogy ne úr, hanem szolga legyen, t. i. az irracionális német természet rabszolgája. (V. ö. Internationale Zeitschrift für Erziehungswissenschaft, 1933—34., 3. H.). Erőteljesen előtérbe jut a testi nevelés gondolata az olasz iskolai rendszerekben is — avval a különbséggel, hogy itt az értelmi nevelés nagyobb méltánylásban részesül, mint a forrongó germán lélek appreciációiban. Az 1926-ban megteremtett balilla- és avantquardisti-rendszer 8—18 éves korig veszi gondjaiba az ifjúságot. A szervezet tagolódása a régi római hadseregre emlékeztet (squadra ] f tag, manipolo = 3 squadra, centuria = 3 manipolo, coorte = 3 centuria, légioné = 3 coorte). Irányítói katonatisztek. Az összes előírt gyakorlatok a katonai szolgálat előiskolái. 1927. jan. 6-tól a Fasci Giovanili di Combattimento szervezete alakult a 18—21 éves ifjak számára. A testnevelés a 21—50 éves korokig folytatódik az Opera Nazionale Dopolavoro szervezetben. (V. ö. Peiser: Die körperliche Erziehung der italienischen Jugend, I. Z. f. E. 1933—4. IL) Az új nevelési rendszerek, kapcsolatban az itt nem érintett államokban mutatkozó vulkanikus atmoszférával, aggasztó gondolatokat ébresztenek a jövő perspektívája szempontjából. Valami gyászos sejtelme mutatkozik meg egy olv időszaknak, amikor nem a szellemi és erkölcsi erő, hanem a testi edzettség lesz hivatva a világháborúból fennmaradt, megoldatlan kérdések likvidálására. Minket itt az általános emberi s pedagógiai szempontok érdekelnek első sorban, ép azért szeretnénk kifejezésre juttatni egy gondolatot, amely a mi nevelő-oktatásunknak a testi kultúrához való viszonylatát érinti. A nálunk is megnyilatkozó törekvést, a testi kultúrának a tanítási rendszerbe való, szélesebb keretű beiktatását, az ifjúság, főleg a társadalom által kigyújtott görögtüzek fényénél, szíves örömmel fogadja. A tornaórák s a sportgyakorlatok játékszámba mennek előtte. Igen természetes, hogy a nagy lelki erőfeszítést igénylő tanítási órákat ilyen foglalkozásokkal szívesen kicserélné. Ám épen a tanuló ifjúság jól felfogott érdeke követeli meg, hogy ilyen természetű vágyainak alkalmas lemérsékléséről gondoskodjunk. A középiskola még nálunk a szellemi dresszúra színhelye. Amily arányban növekednek a testi kultúrát érdeklő igények, abban az arányban fogy az idő a főfő cél megközelítésére. Igen elterjedt az a felfogás, hogy a szellemi munkát tanácsos minél sűrűbben megszakítani tornaórákkal, hogy a lélek egy kissé megpihenjen s a test a tornagyakorlatok révén friss rugalmasságot szerezzen. Ugyanebből az okból merült fel az a gondolat is, hogy egy ily oázist naponkint kell biztosítani a tanuló ifjak számára. Ez a per excellentiam a testnevelési szakférfiak álláspontja. A tár-