Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1933

11 des), hagymás fogasír (Dentaria bulbifera), illatos hunyor (Helleborus odorus), odvas keltike (Coridalis cava), szép pirosas apró virágú pimpó (Potentilla micrantha), bíboros kosbor (Orchis purpurea), erdei gyöngyköles (Lithospermum piirpureo-coeruleum), májusi gyöngyvirág (Convallaria majális). A tavaszi lednek (Lathyrus vermis) már termésben volt. a turbán liliom (Lilium martagon) virágbimbói és a pirító gyökér (Tamus communis) levelei erősen fejlődésben voltak. A Zengő csúcsa felé lassan eltűntek a pünkösdi rózsák és megjelent a Mecsek-hegység árnyékos és vizenyős erdeit tömegesen ellepő medvehagyma (Allium ursinum), egy-egy kései hóvirág (Galanthus nivalis), sápadt kosbor (Orchis pallens), galambvirág (Isopyrum thalictrioides) és eperjes gyöngyike (Muscari botrioides) társaságában. Ez utóbbi a Zengő egyes helyein tömegesen található, Pécs mellett is a Tubesen pézsmaboglár (Adoxa moschatellina) és a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides) társaságában. A Zengő növényeinek a társaságában voltak még: egy bükkfa (Fagus siloaíica) tövén élősködő kónya vicsorgó (Laíhraea squamaria), földi eper (Fragaria vesca), elvirított májvirág (Anemone hepatica), kankalin (Primula vulgaris) és végül a kapotnvak (Asarum europaeum). A vad pünkösdi rózsa Pécsvárad mellett már 1934 április 19-én teljes virágjában volt a bíboros cs majom kosbor (Orchis purpurea et simia) mellett. A Zengővel szomszédos Hármashegyen és Hosszúhetény községi legelőjén is bőven szedhető a bazsarózsa, mely egyébként bánáti változatában a délibláti liomokpusztákon, Báziás és Lúgos mellett, valamint a Fruska Gorában, tehát csak megszállt területeken található. A typus megvan a magyar tengerparton és a Karszton. Magyarországon kívül ismeretes még Déleurópában Albániától egészen Portugáliáig. Kisázsiában és Örményországban is őshonos és azonfelül mindenfelé kultiválják számos kerti változatban. 7. Illatos vagy nehézszagű hunyor. Helleborus odorus. A tavasz első virágait már alig váró Mecsek-barátnak első virágjai között van az illatos hunyor (Helleborus odorus), mely hóvirággal (Galanthus nivalis) együtt a mecseki erdők legelső virágja, mikor az árokparton már lassankint megjelennek a Marti-lapu (Tussilago farfara) sárga virágai. Az illatos hunyornak (Helleborus odorus) virágzás után, áprilisban látható nagy tőlevelei áttelelnek és csak tavasszal fonnyadnak el. Virágtakaró levelei 5 cm. hosszúra is megnőnek. Mecseken és a Nagyharsány-liegyen egyaránt megvan, sőt sík területekre is lehúzódik, mint ahogy pl. Hosszúhetény és Harkány felé vezető országút mentén látható. Csonkamagyarországon csak a baranyai flóraterüíeten van meg. A Mecsekről, mint elterjedési centrumról, lehúzódik a szomszédos tolnai és bácskai dombokra is. Inkább a déli oldalakat kedveli. Mindenfelé bőségesen található. Már februárban, de még bőségesebben márciusban virágzik, de kedvező idő esetén még korábban is látható egy-egy virágzó illatos hunyor, mely Magyarország területéről az Aldunáról és Horvátországból ismeretes. Elterjedési területe: délkeleti Alpok és a Balkán-félsziget. Bokros helyeket kedveli. Már Nendtvicli Károly említi. (1.) Utána az összes pécsi botanikusok. Az illatos hunyorral egyidejűleg kora márciusban virágzik még az eddigi szövegben már itt-ott említett növényeken kívül: a berki pápics (Anemone nemorosa), melyet Balog Károly a Lapistól nyugatra talált és Majer is ritka növénynek tartott, a közönséges acsalapú (Petasites hybridus), a fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), kilenclevelű fogasír (Dentaria enneaphyllos), a nagy gombafű (Androsace maxima), lappangó sás (Carex humilis), homoki pimpó (Potentilla arenaria) és a mindenfelé megjelenő gyakori gyom és útszéli növények és egyéb elterjedt erdei és mezei közismert kora tavaszi virágok. 8. Bakszarvú lepkeszeg. Trigonella gladiata. A magyar kikericcsel (Colchicum hungaricum) együtt a baranyai flóraterület legérdekesebb növénye, melynek a leg-